Hogyan működik a hővisszanyerős szellőztetés?

A hővisszanyerős szellőztetés működése azon alapul, hogy a rendszer folyamatosan friss külső levegőt vezet az épületbe, miközben eltávolítja az elhasznált, párás és szennyezett beltéri levegőt. A rendszer legfontosabb sajátossága, hogy a távozó levegő hőjének jelentős részét egy hőcserélő segítségével átadja a beérkező levegőnek.

Ennek köszönhetően az épület levegője szabályozott módon cserélődik, miközben a szellőztetésből származó hőveszteség lényegesen kisebb lehet, mint rendszeres ablaknyitás esetén.

A hővisszanyerős szellőztetőrendszer azonban nem fűtési rendszer, nem klímaberendezés és nem egyszerű légtisztító. Elsődleges feladata a megfelelő mennyiségű, folyamatos és ellenőrzött légcsere biztosítása.

Ebben az útmutatóban lépésről lépésre bemutatjuk:

• hogyan mozog a levegő a rendszerben;
• hogyan történik a hővisszanyerés;
• mi történik télen és nyáron;
• hogyan változhat a páratartalom;
• mit jelent az entalpia-hőcserélő;
• hogyan szabályozható a légcsere;
• és mitől működik megfelelően a teljes rendszer.

Röviden: a hővisszanyerős szellőztetés külön légáramban vezeti be a külső levegőt és távolítja el az elhasznált beltéri levegőt. A két légáram nem keveredik össze, de a hőcserélőn keresztül hőenergiát adnak át egymásnak.

Mit csinál egy hővisszanyerős szellőztetőrendszer?

A rendszer elsődleges feladata a folyamatos és szabályozott légcsere biztosítása.

Egy korszerű épület nyílászárói általában jól zárnak. Ez energiahatékonysági szempontból előnyös, ugyanakkor jelentősen csökkentheti a véletlenszerű, réseken keresztüli légcserét.

A beltéri levegő azonban folyamatosan terhelődik:

• a lakók légzése miatt emelkedik a szén-dioxid-szint;
• főzés, zuhanyzás, mosás és ruhaszárítás közben pára keletkezik;
• bútorokból, burkolatokból és tisztítószerekből különböző vegyületek kerülhetnek a levegőbe;
• por, pollen és egyéb kültéri szennyeződések juthatnak be;
• kellemetlen szagok halmozódhatnak fel.

A hővisszanyerős rendszer ezt a levegőt folyamatosan cseréli, nem csak akkor, amikor valaki ablakot nyit.

Milyen problémákat kezelhet a rendszer?

A megfelelően megtervezett szellőztetés segíthet:

• csökkenteni a túl magas szén-dioxid-szintet;
• eltávolítani a használat közben keletkező párát;
• csökkenteni a tartósan magas beltéri páratartalom kockázatát;
• eltávolítani a kellemetlen szagokat;
• mérsékelni bizonyos beltéri szennyeződések koncentrációját;
• folyamatosabb levegőminőséget biztosítani;
• csökkenteni a szellőzésből származó hőveszteséget.

Mit végez el a rendszer?

A rendszer:

• külső levegőt vezet az épületbe;
• megszűri a beérkező levegőt;
• a levegőt a megfelelő helyiségekbe juttatja;
• elszívja az elhasznált beltéri levegőt;
• hőt nyer vissza a távozó levegőből;
• a levegőt az épületen kívülre vezeti;
• szabályozható légmennyiséget biztosít.

Mit nem helyettesít a rendszer?

A hővisszanyerős szellőztetés:

• nem helyettesíti a fűtési rendszert;
• nem helyettesíti a klímaberendezést;
• nem old meg minden penészproblémát;
• nem távolít el automatikusan minden gáznemű szennyeződést;
• nem biztosít megfelelő működést szakszerű tervezés nélkül;
• nem helyettesíti a műszeres beszabályozást és karbantartást.

A hővisszanyerős szellőztetés működése lépésről lépésre

1. A friss levegő beszívása

A rendszer egy kültéri légbeszívó elemen keresztül veszi fel a levegőt.

A beszívás helyét körültekintően kell meghatározni. Nem célszerű olyan terület közelében elhelyezni, ahol kipufogógáz, kéményfüst, por, kellemetlen szag vagy más szennyeződés kerülhet a levegőbe.

A beszívott levegő egy légcsatornán keresztül jut el a szellőztetőgéphez.

A kültéri légcsatorna általában az épület hőszigetelt terén kívüli levegőt szállít, ezért a megfelelő hőszigetelése és párazárása különösen fontos. Hibás kialakítás esetén páralecsapódás alakulhat ki a cső külső vagy belső felületén.

2. A levegő szűrése

A beszívott kültéri levegő először szűrőn halad keresztül.

A szűrő feladata, hogy a méretétől és osztályától függően felfogja a levegőben található szennyeződések egy részét, például:

• port;
• pollent;
• rovarokat;
• növényi részecskéket;
• egyéb lebegő szennyeződéseket.

A szűrés minősége a beépített szűrő típusától függ. Fontos megérteni, hogy egy hagyományos szellőztetőgép-szűrő nem távolít el automatikusan minden gáznemű szennyeződést, szagot vagy ultrafinom részecskét.

A szűrőt rendszeresen ellenőrizni és cserélni kell. Az eltömődött szűrő növeli a rendszer ellenállását, csökkentheti a légszállítást, és növelheti a ventilátorok energiafelhasználását.

3. Hőátadás a hőcserélőben

A szellőztetőgép központi eleme a hőcserélő.

A hőcserélő egyik oldalán a friss kültéri levegő, a másik oldalán az épületből elszívott levegő halad át. A légáramok vékony falakkal vagy membránnal elválasztott járatokban mozognak.

A két levegő normál esetben nem keveredik össze. A hő a hőcserélő anyagán keresztül adódik át a melegebb légáramból a hidegebb felé.

Téli működésnél:

• az elszívott beltéri levegő melegebb;
• a kültéri levegő hidegebb;
• a távozó levegő hőjének egy része átadódik a friss levegőnek.

A friss levegő ezért nem közvetlenül a külső hőmérsékleten jut a helyiségekbe, hanem előmelegítve.

Ez csökkenti azt az energiamennyiséget, amelyet a fűtési rendszernek a szellőztetés miatt elveszített hő pótlására kell fordítania.

4. A friss levegő befúvása

A hőcserélőn áthaladt levegőt a befúvó ventilátor a csőhálózaton keresztül a lakóhelyiségekbe juttatja.

Befúvási helyiségek lehetnek például:

• nappali;
• hálószoba;
• gyerekszoba;
• dolgozószoba;
• vendégszoba.

Ezekben a helyiségekben tartózkodnak hosszabb ideig a lakók, ezért itt van szükség folyamatos frisslevegő-ellátásra.

A befúvási pontokat úgy kell elhelyezni, hogy a levegő megfelelően átjárja a helyiséget, ugyanakkor ne okozzon kellemetlen huzatot vagy zajt.

5. Az elhasznált levegő elszívása

Az elhasznált levegőt jellemzően azokból a helyiségekből szívjuk el, ahol a legtöbb pára, szag vagy szennyeződés keletkezik.

Elszívási helyiségek lehetnek:

• fürdőszoba;
• WC;
• háztartási helyiség;
• gardrób;
• konyhai terület.

A levegő a befúvási helyiségekből az átáramlási zónákon keresztül jut el az elszívási helyiségekbe. Átáramlási zóna lehet például a folyosó vagy az előszoba.

A megfelelő légáramláshoz az ajtók alatt vagy külön átvezető elemeken keresztül biztosítani kell a levegő útját.

A hagyományos, zsíros konyhai páraelszívót általában nem célszerű közvetlenül a lakásszellőztető rendszer csőhálózatába bekötni. A zsír és a szennyeződés lerakódhat a csatornákban és a hőcserélőben. A konyhai elszívás kialakítását ezért külön kell megtervezni.

6. A levegő kivezetése

Az elszívott levegő a hőcserélőn történő áthaladás után kidobott levegőként távozik az épületből.

A kidobó- és a beszívónyílást úgy kell elhelyezni, hogy a távozó levegő lehetőleg ne kerülhessen vissza a frisslevegő-beszívásba.

A kültéri csatlakozások kialakításánál figyelembe kell venni:

• a szélirányt;
• a homlokzati vagy tetőgeometriát;
• a csapadék elleni védelmet;
• a rovarvédelmet;
• a zajterhelést;
• a tisztíthatóságot;
• a beszívás és a kidobás közötti megfelelő távolságot.

Hogyan működik a hőcserélő?

A lakossági hővisszanyerős szellőztetőgépekben gyakran lemezes hőcserélőt alkalmaznak.

A hőcserélő sok keskeny légjáratból áll. A kültéri és az elszívott levegő egymás melletti, de elkülönített járatokban halad.

A hőátadás a járatokat elválasztó felületen keresztül történik.

Keresztáramú hőcserélő

A két légáram egymást keresztező irányban halad.

Ez egyszerű és megbízható kialakítás, de a hőátadáshoz rendelkezésre álló felület és idő korlátozottabb lehet.

Ellenáramú hőcserélő

A két légáram hosszabb szakaszon egymással ellentétes irányban halad.

Ez kedvezőbb hőmérséklet-különbséget tarthat fenn a hőcserélő teljes hosszán, ami hatékonyabb hőátadást tehet lehetővé.

Kereszt-ellenáramú hőcserélő

A kereszt-ellenáramú hőcserélő a két működési elvet kombinálja.

A légáramok először keresztezik egymást, majd hosszabb szakaszon közel ellenáramban haladnak.

Ez gyakori megoldás korszerű lakossági szellőztetőgépekben.

Mit jelent a hővisszanyerési hatásfok?

A hővisszanyerési hatásfok azt mutatja meg, hogy a távozó levegő hőmérsékleti energiájának mekkora részét képes a hőcserélő a beérkező levegőnek átadni.

Ez fontos adat, de önmagában nem elegendő egy készülék vagy teljes rendszer megítéléséhez.

A valós működést befolyásolja:

• a légmennyiség;
• a külső és belső hőmérséklet;
• a csőhálózat nyomásvesztesége;
• a ventilátorok energiafelhasználása;
• a készülék légzárása;
• a szűrők állapota;
• a fagyvédelmi működés;
• a beszabályozás pontossága.

Két készülék hatásfokadata csak akkor hasonlítható össze megbízhatóan, ha az értékeket azonos vagy összevethető mérési feltételek mellett határozták meg.

A hővisszanyerés mellett a készülék elektromos hatékonysága, légzárása, zajkibocsátása és egyéb működési jellemzői is fontosak. A részletes vizsgálati szempontokat a Passive House Institute hővisszanyerős szellőztetőkre vonatkozó minősítési követelményei mutatják be.

Mi történik télen?

Télen a kültéri levegő hidegebb, a lakásból elszívott levegő pedig melegebb.

A szellőztetőgép hőcserélőjében a távozó levegő hőjének egy része átadódik a friss levegőnek.

Például, ha kint hideg van, a rendszer nem közvetlenül a külső hőmérsékleten fújja be a levegőt a lakótérbe. A hőcserélő előmelegíti azt.

A rendszer ettől még nem fűti a házat. A befújt levegő hőmérséklete rendszerint alacsonyabb marad a helyiség hőmérsékleténél. A fűtési rendszer feladata továbbra is az épület hőveszteségének pótlása.

A hővisszanyerés előnye az, hogy a fűtési rendszernek kisebb szellőzési hőveszteséget kell kompenzálnia.

Miért keletkezik kondenzvíz?

A meleg beltéri levegő párát tartalmaz. Amikor az elszívott levegő a hőcserélőben lehűl, a benne lévő vízgőz egy része kicsapódhat.

Ez természetes jelenség.

A keletkező kondenzvizet megfelelő lejtéssel, bűzzárral vagy a gyártó által előírt megoldással el kell vezetni.

Hibás kondenzvíz-elvezetés esetén:

• víz maradhat a gépben;
• kellemetlen szag alakulhat ki;
• vízkár keletkezhet;
• a készülék működése károsodhat.

A kondenzvíz-elvezetés kialakítása ezért nem mellékes szerelési részlet, hanem a rendszer biztonságos működésének egyik feltétele.

Miért van szükség fagyvédelemre?

Nagyon alacsony külső hőmérsékletnél a hőcserélő hideg részein a kondenzvíz megfagyhat.

A jég fokozatosan csökkentheti a levegő számára rendelkezésre álló keresztmetszetet, növelheti a nyomásveszteséget, végül akadályozhatja a megfelelő légáramlást.

A szellőztetőgépek különböző fagyvédelmi megoldásokat alkalmazhatnak:

• elektromos előfűtés;
• talajhőcserélő vagy más előtemperálás;
• ventilátorok fordulatszámának módosítása;
• időszakos leolvasztási ciklus;
• részleges megkerülés;
• gyártóspecifikus vezérlési stratégia.

A fagyvédelmi megoldás hatással lehet a komfortérzetre, az energiafogyasztásra és a légáramok egyensúlyára, ezért a gépválasztásnál ezt is érdemes figyelembe venni.

Mi történik nyáron?

Mit tud a rendszer nyári üzemben?

Nyáron a kültéri levegő melegebb lehet, mint a beltéri levegő.

Amikor a belső levegő hűvösebb, a hőcserélő bizonyos mértékig csökkentheti a beérkező meleg levegő közvetlen hőterhelését.

A rendszer azonban nem termel hideget.

Mi az a nyári bypass?

A nyári bypass lehetővé teszi, hogy a levegő megfelelő körülmények között részben vagy teljesen megkerülje a hőcserélőt.

Ez például akkor lehet hasznos, amikor:

• az épület napközben felmelegedett;
• kint éjszaka már hűvösebb van;
• a külső levegőt nem szeretnénk a melegebb elszívott levegővel visszamelegíteni.

A bypass segítheti a hűvösebb kültéri levegő közvetlenebb bevezetését.

Miért nem helyettesíti a klímaberendezést?

A szellőztetőrendszer által mozgatott légmennyiség elsősorban a szükséges légcseréhez igazodik, nem pedig az épület teljes hűtési igényéhez.

A rendszer:

• nem rendelkezik önálló hűtőkörrel;
• nem von el aktívan hőt az épületből;
• nem párátlanít úgy, mint egy klímaberendezés;
• nem biztosít nagy hűtőteljesítményt.

A nyári bypass támogathatja az éjszakai átszellőztetést, de nem helyettesíti a megfelelő árnyékolást vagy aktív hűtést.

Mi történik a páratartalommal?

Miért lehet szárazabb a levegő télen?

Télen a kültéri levegő abszolút nedvességtartalma általában alacsony.

Amikor ezt a levegőt az épületben felmelegítjük, a relatív páratartalma tovább csökken.

A hagyományos hőcserélő elsősorban hőt ad át, a nedvesség jelentős része pedig az elszívott levegővel távozik.

A beltéri páratartalmat befolyásolja:

• a lakók száma;
• a főzés és zuhanyzás;
• a ruhaszárítás;
• a növények;
• a beállított légmennyiség;
• az épület légzárása;
• a külső időjárás;
• a hőcserélő típusa.

A túl nagy légmennyiség télen fokozhatja a levegő kiszáradását.

Mit csinál az entalpia-hőcserélő?

Az entalpia-hőcserélő a hő mellett a nedvesség egy részét is képes átadni a két légáram között.

Téli működés során az elszívott levegő páratartalmának egy része visszakerülhet a beérkező levegőbe.

Ez mérsékelheti a beltéri levegő túlzott kiszáradását.

Az entalpia-hőcserélő azonban nem termel nedvességet. Csak a beltéri levegőben már meglévő pára egy részét képes visszanyerni.

Mi a különbség az entalpia-hőcserélő és a párásító között?

Az entalpia-hőcserélő és a központi párásító egyaránt hozzájárulhat a téli beltéri páratartalom javításához, de teljesen eltérő módon működnek.

Az entalpia-hőcserélő nem adagol vizet. Az épületből elszívott levegő nedvességének egy részét adja át a beérkező levegőnek.

Hatása függ:

• a lakók számától;
• a bent keletkező pára mennyiségétől;
• a légmennyiségtől;
• a kültéri levegő állapotától;
• a hőcserélő páravisszanyerési tulajdonságaitól.
• az épület légtömörségétől

A központi párásító aktívan vizet juttat a befújt levegőbe.

Ehhez általában szükséges:

• vízellátás;
• vezérlés;
• vízkezelés;
• rendszeres karbantartás;
• higiéniai ellenőrzés.

Az entalpia-hőcserélő sok lakóépületben elegendő lehet a téli kiszáradás mérséklésére. Aktív párásítóra akkor lehet szükség, ha a visszanyerhető nedvesség nem elegendő a kívánt páratartalom fenntartásához.

Hogyan szabályozható a légcsere?

Normál üzem

A normál üzem a mindennapi használatra meghatározott alaplégmennyiséget biztosítja.

Intenzív vagy boost üzem

Az intenzív üzem ideiglenesen nagyobb légmennyiséget biztosít.

Használható például:

• zuhanyzás után;
• főzés közben;
• vendégek érkezésekor;
• erősebb szagterhelés esetén.

Távolléti üzem

Távolléti üzem esetén a rendszer kisebb légmennyiséggel működik, amikor az épület hosszabb ideig üres.

A légcserét általában nem célszerű teljesen megszüntetni.

Időprogram

A rendszer előre beállított napi vagy heti program alapján módosíthatja a légmennyiséget.

Páratartalom-alapú vezérlés

A rendszer a mért páratartalom alapján ideiglenesen növelheti vagy csökkentheti a légszállítást.

CO₂-alapú vezérlés

A lakóhelyiségek szén-dioxid-szintje alapján szabályozható a frisslevegő-ellátás.

Ez különösen hasznos lehet változó létszámú helyiségekben.

Igényvezérelt szabályozás

Az igényvezérelt rendszer több érzékelő adata alapján igazítja a működést az aktuális használathoz.

A vezérlés figyelembe veheti:

• a CO₂-szintet;
• a páratartalmat;
• a helyiség használatát;
• az időprogramot;
• a külső és belső hőmérsékletet.

A magasabb ventilátorfokozat nem mindig jelent jobb működést.

A túl nagy légmennyiség:

• növelheti a zajt;
• növelheti az energiafogyasztást;
• fokozhatja a téli kiszáradást;
• huzatérzetet okozhat;
• felboríthatja a tervezett légáramlást.

Mitől működik jól a teljes rendszer?

A megfelelő szellőztetés nem kizárólag a készülék minőségétől függ.

Egy jó szellőztetőgép is működhet rosszul, ha a rendszer többi része hibásan van kialakítva.

Pontos légmennyiség-számítás

Meg kell határozni:

• a szükséges teljes légmennyiséget;
• a helyiségenkénti befúvást;
• a helyiségenkénti elszívást;
• a normál és intenzív üzem értékeit.

A gépet nem kizárólag az épület alapterülete alapján kell kiválasztani.

Megfelelően méretezett csőhálózat

A túl kis keresztmetszetű vagy kedvezőtlen nyomvonalú csőhálózat:

• nagy nyomásveszteséget okozhat;
• növelheti a zajt;
• csökkentheti a légmennyiséget;
• növelheti a ventilátorok fogyasztását.

Jó befúvási és elszívási pontok

A levegőnek a tisztább lakóhelyiségek felől a párásabb és szennyezettebb helyiségek irányába kell áramolnia.

A szelepek helyét úgy kell megválasztani, hogy a levegő megfelelően átjárja a helyiséget.

Hangtompítás

A rendszerben keletkezhet:

• gépzaj;
• ventilátorzaj;
• légáramlási zaj;
• helyiségek közötti hangátvitel.

Ezek mérsékléséhez megfelelő csőméretezésre, hangtompítókra és rezgéscsillapításra lehet szükség.

Légzáró csatlakozások

A szivárgó csőhálózat:

• csökkentheti a tényleges légmennyiséget;
• felboríthatja a rendszer egyensúlyát;
• növelheti az energiafelhasználást;
• szennyeződést juttathat a csőhálózatba.

Megfelelő gépelhelyezés

A gép helyének biztosítania kell:

• a fagymentes környezetet;
• a szűrők hozzáférhetőségét;
• a hőcserélő kiszerelhetőségét;
• a kondenzvíz-elvezetést;
• a rezgéscsillapítást;
• a csőcsatlakozások megfelelő kialakítását;
• a későbbi szervizelhetőséget.

Szakszerű beüzemelés

A beüzemelés során ellenőrizni kell:

• a légirányokat;
• a ventilátorok működését;
• a szűrőket;
• a kondenzvíz-elvezetést;
• a vezérlést;
• a bypass működését;
• a fagyvédelmi beállításokat.

Műszeres beszabályozás

Minden befúvási és elszívási ponton meg kell mérni és be kell állítani a tervezett légmennyiséget.

Beszabályozás nélkül nem ellenőrizhető, hogy a helyiségek valóban a szükséges levegőmennyiséget kapják-e.

Rendszeres karbantartás

A megfelelő működéshez rendszeresen ellenőrizni kell:

• a szűrőket;
• a kültéri rácsokat;
• a kondenzvíz-elvezetést;
• a hőcserélőt;
• a ventilátorokat;
• a légszelepeket;
• a vezérlés hibajelzéseit.

A szükséges karbantartási gyakoriság függ a készüléktől, a környezettől és az üzemeltetés módjától.

Gyakori tévhitek a hővisszanyerős szellőztetésről

„A friss és az elhasznált levegő összekeveredik”

A két légáram elkülönített járatokban halad.

A hő a hőcserélő felületén keresztül adódik át.

A készülék légzárási minősége azonban fontos műszaki paraméter.

„A szellőztetőgép kifűti a házat”

A rendszer nem termel hőt.

A távozó levegő hőjének egy részét hasznosítja újra, ezzel csökkenti a szellőzési hőveszteséget.

„Nyáron kiváltja a klímát”

A rendszer nem biztosít aktív hűtést.

A nyári bypass segítheti az éjszakai átszellőztetést, de nem helyettesíti a klímaberendezést.

„A rendszer mellett nem lehet ablakot nyitni”

Ablakot továbbra is lehet nyitni.

A rendszer célja az, hogy az alapvető légcsere ablaknyitás nélkül is biztosított legyen.

„A szellőztetés biztosan megszünteti a penészt”

A megfelelő légcsere csökkentheti a magas beltéri páratartalom és páralecsapódás kockázatát.

A penészedés oka azonban lehet:

• hőhíd;
• beázás;
• szerkezeti nedvesség;
• hibás vízszigetelés;
• túl alacsony felületi hőmérséklet.

Ilyen esetben a szellőztetés önmagában nem oldja meg a problémát.

„A szűrő minden szennyeződést eltávolít”

A szűrés hatékonysága a szűrő típusától függ.

A szellőztetőgép hagyományos szűrője nem feltétlenül távolít el minden:

• gáznemű szennyeződést;
• szagot;
• ultrafinom részecskét;
• vegyi anyagot.

Összefoglalás

A hővisszanyerős szellőztetés szabályozott módon vezet külső levegőt az épületbe, és távolítja el az elhasznált beltéri levegőt.

A két légáram a hőcserélőben elkülönítve halad. A távozó levegő hőjének egy része átadódik a beérkező levegőnek, így mérsékelhető a szellőzésből származó hőveszteség.

A rendszer megfelelő működéséhez azonban nem elég egy jó szellőztetőgépet megvásárolni.

Szükség van:

• pontos méretezésre;
• megfelelő csőhálózatra;
• jól elhelyezett befúvási és elszívási pontokra;
• szakszerű gépelhelyezésre;
• kondenzvíz-elvezetésre;
• megfelelő fagyvédelemre;
• műszeres beszabályozásra;
• rendszeres karbantartásra.

Gyakori kérdések

Összekeveredik a friss és az elhasznált levegő?

Normál működésnél nem. A légáramok elkülönített járatokban haladnak, és a hő a hőcserélő felületén keresztül adódik át.

Fűti a házat a hővisszanyerős szellőztető?

Nem. A rendszer nem termel hőt, hanem a távozó levegő hőjének egy részét hasznosítja újra.

Hűt a rendszer nyáron?

Aktív hűtést nem biztosít. A nyári bypass bizonyos körülmények között támogathatja az éjszakai átszellőztetést.

Mi az a nyári bypass?

Olyan funkció, amely megfelelő külső és belső hőmérséklet esetén lehetővé teszi, hogy a levegő megkerülje a hőcserélőt.

Mi történik a párával télen?

Hagyományos hőcserélő esetén a pára jelentős része az elszívott levegővel távozik. Entalpia-hőcserélő esetén a nedvesség egy része visszanyerhető.

Mennyi áramot fogyaszt a szellőztetőgép?

A fogyasztás függ:

• a készüléktől;
• a légmennyiségtől;
• a csőhálózat ellenállásától;
• a szűrők állapotától;
• az alkalmazott üzemmódtól.

A pontos értéket a konkrét munkaponthoz tartozó műszaki adatok alapján kell vizsgálni.

Kell mellette ablakot nyitni?

A szükséges alaplégcseréhez nem kell rendszeresen ablakot nyitni, ha a rendszer megfelelően van méretezve és beállítva.

Az ablakok ettől függetlenül bármikor kinyithatók.

Hogyan működik a fagyvédelem?

A készüléktől függően előfűtéssel, ventilátorszabályozással, leolvasztási ciklussal vagy más vezérlési megoldással akadályozza meg a hőcserélő elfagyását.

Ráköthető a konyhai páraelszívó a rendszerre?

A hagyományos, zsíros konyhai páraelszívót általában nem ajánlott közvetlenül a lakásszellőztető rendszerhez csatlakoztatni.

A konyhai elszívás kialakítását külön kell megtervezni.

Segítség a megfelelő rendszer kiválasztásához

Nem tudod, milyen hővisszanyerős szellőztetőrendszer lenne megfelelő az otthonodhoz?

Küldd el az alaprajzot és az épület legfontosabb adatait. Segítünk meghatározni:

• a szükséges légmennyiséget;
• a megfelelő rendszerirányt;
• a gép várható mérettartományát;
• a csőhálózat kialakításának alapelveit;
• a következő tervezési lépéseket.