Passzívház első pillantásra

A passzívház egy koncepció, szabvány, nem egy márkanév. A passzívház egy olyan építési szabványt jelent, amely energiahatékony, kényelmes és megfizethető. Kiváló hőérzetet biztosít, mindezt nagyon alacsony fűtés igény mellett. Nem csak házak, de az abba beépítésre kerülő anyagok és berendezések is – pl. szellőztetőgép – viselhetik a passzívház minősítést.

A Passzívház Intézet által kiadott definíció alapján:

„A Passive House is a building, for which thermal comfort (ISO 7730) can be achieved solely by post-heating or post-cooling of the fresh air mass, which is required to achieve sufficient indoor air quality conditions – without the need for additional recirculation of air.”

„A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”

Ez egy tisztán működésbeli meghatározás konkrét szám-értékek nélkül, minden éghajlatra vontatkoztatva. Ebből a definícióbol is nyílvánvaló, hogy a passzvíház egy alapvető koncepció, nem egy véletlenszerűen meghatározott szabvány.
Az első kísérleti projekt (1990-ben Darmstadtban, a Kranichstein Passzívház) egy több család által lakott ház volt. Kizárólag azok az épületek viselhetik hivatalosan a passzívház nevet, amelyek a darmstadt-i Passzívház Intézet által minősítve lettek.

A Passzívház Intézet (PHI) egy független kutatószervezet, amelyet 1996-ban alapítottak a szabvány előmozdítása és ellenőrzése érdekében mindazok, akik kulcsszerepet játszottak a Passzívház koncepció kidolgozásában. A Passzívház Intézet vezető szerepet tölt be az energiahatékony épületek építési koncepciójának, építőelemeinek, tervezési eszközeinek, és azok minőségbiztosításhoz kapcsolódó kutatási és fejlesztési folyamatokban: 1991-ben készült a legelső passzívház, de azóta is ez a legjobb szabvány az energia hatékony épületek terén!

Akkor mitől is passzív egy passzívház?

Röviden a fűtési rendszertől. A passzívházat minimálisan kell csak fűteni, mert a passzív, környezetből nyert és hulladék hőt használja fel önmaga fűtéséhez. Következésképpen csak minimális mennyiségű kiegészítő fűtést kell alkalmazni. A passzívház alap-koncepciója a kiváló hőszigetelésen, a hőhíd-mentes szerkezeti elemeken, a kialakításon, és a hatékony hővisszanyerésen alapul.

Hőszigetelés

A ház minden átlátszatlan külső burkolatának nagyon jól szigeteltnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb hőmérsékletű éghajlat esetén, mint Magyarországon is, a hőátadási tényező (U-érték) legfeljebb 0,15 W/m²K lehet.

Ablakok

Az ablakkeretnek jól szigeteltnek kell lenniük. A nyílászáró szerkezeteknél az előírt érték Uw= 0,8 W/m2K. Az ablakok minősítésén túl nagy figyelmet kell fordítani azok hőhíd mentes (RAL szerinti) beépítésére is.

Hővisszanyerős szellőztetőrendszer

A hatékony hővisszanyerős szellőztetőrendszer kulcsfontosságú egy passzívházban, hiszen lehetővé teszi az energiatakarékos működést és friss levegőt biztosít. Passzívházban a távozó levegő hőjének legalább a 75%-át adja át a belépő friss levegőnek.

Légtömörség

Az épület szerkezetein található réseken keresztül történő levegőáramlás értéke ne legyen nagyobb 0,6 1/h-nál. Minél jobb a légtömörsége egy háznak, annál hatékonyabb: a légtömörség a precíz kivitelezésen múlik, így elmondható, hogy a legtöbb pénzt megtakarítani, és magas komfort fokozatot elérni a precíz kivitelezéssel lehet.

Hőhíd mentesség

A passzívház minden csatlakozási pontját, nyílásszárók beépítését úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy azok hőhíd mentesek legyenek. Az elkerülhetetlen hőhídak számát minimalizálni kell.

Passzívház legfontosabb előnyei

Kiegyensúlyozott szellőztetés

A hatékony, kiegyensúlyozott szellőztetés a hővisszanyerés előnyeivel kulcsfontosságú egy passzív, de ma már egy hagyományos ház esetében is. A Passzívház Intézet nem csak az épületet minősíti, hanem az abba beépített komponenseket is, így a hővisszanyerős szellőztetőrendszereket is.

A passzívház minősített szellőztetőrendszerek előnyei:

• Friss levegő egész nap
• Tiszta, pollen-mentes levegő a rendkívül finom szűröknek köszönhetően – allergiásoknak felbecsülhetetlen érték
• Komfortos hőmérsékletű friss levegőt biztosít
• Energiamegtakarítás akár 90% is lehet
• Alacsony működési hang

Passzívház Intézet által minősített hővisszanyerős szellőztetőgépet nem csak passzívházba ajánlott beépíteni, hanem napjaink energetikai követélményeinek megfelelő házakba, illetve lakásokba is. 2020-tól szigorított energetikai szabályozások miatt elkerülhetetlen lesz a hővisszanyerős szellőztetőgépek beépítése minden épülő családi házba, lakásba.

A passzívház minősítés energetikai és környezetvédelmi feltételeknek való megfelelést jelenti, illetve garanciát biztosít, hogy a szellőztetőgép termikus és légszállítási hatásfoka valós működési körülmények között – rendszerben tesztelt légellenállás mellett – is rendelkezésre áll.

Szellőztetőgép kiválasztási szempontjai

Szellőztetőgépek közül nagyon sok típusú gép az, ami elérhető a piacon, azonban érdemes a kiválasztáskor bizonyos szempontokat szem előtt tartani. Egy régebbi cikkünkben már írtunk a különböző márkájú, de azonos kategóriát képviselő szellőztetőgépek összehasonlításáról, most  nézzük meg az alapfogalmakat, amikkel egy szellőztetőgép kiválasztásakor találkozhatunk.

Hővisszanyerés

Hővisszanyerés szellőztetőgép esetén azt jelenti, hogy a távozó meleg levegő hőenergiáját átadja a belépő alacsonyabb hőmérsékletű friss levegőnek. Ezzel a fűtéssel előállított meleget nem dobjuk ki az utcára, hanem azt átadjuk a beáramló friss levegőnek. Egy hővisszanyerős szellőztetőgép esetében erre a hővisszanyerésre télen, fűtési szezonban van szükség. Nyáron ez a folyamat megfordul és beáramló meleg levegőt hűtjük le a kiáramló hidegebb levegővel.

Hőcserélő típusai

Hővisszanyerős szellőztetőgépek esetén számos hőcserélő típussal találkozhatunk. Létezik keresztáramú, ellenáramú és kereszt-ellenáramú hőcserélő is. A passzívház minősített hővisszanyerős szellőztetőgépekben kereszt-ellenáramú hőcserélőt építenek be, mert ez a fajta hőcserélő a legjobb hatásfokú.

Minden esetben a kereszt-ellenáramú hőcserélővel szerelt központi hővisszanyerős szellőztetőgépet válassza!

Termikus hatásfok

A hővisszanyerős szellőztetés ugyan már viszonylag régóta létezik, a Passzívház Intézetnek van egyedül olyan mérési módszere, amely a szellőztető gépeket kifejezetten beépítéshez és felhasználási módokhoz hasonlóan vizsgálja mind hővisszanyerés, mint pedig energia felhasználás, tömítettség és teljesítmény alapján is.

A termikus hatásfok az egyik legfontosabb paraméter, alapvetően megadja, hogy milyen hőmérsékletű lesz a befújt levegő és mennyire sokat kell használni az elő vagy utófűtőt, ami szintén sokat számít az energia-fogyasztásban.

A másik fontos paraméter a ventilátorok meghajtásához felhasznált energia. A termikus hatásfok a ventilátorokhoz használt energiával együtt adja meg az egész gépre vonatkozó hatékonyságot, ami a legfontosabb, és a Passzhívház Intézet szintén vizsgálja.