+36 70 365 2400 info@easykit.hu

Fűtés

Az otthonunkban található fűtés elsődleges célja a számunkra megfelelő hőmérséklet biztosítása a fűtési időszakban. A fűtőtest által előállított hőenergiát a helységekben konvekcióval, sugárzással és hővezetéssel adja át úgy, hogy közben a helységben tartózkodóknak kellemes hőérzetet biztosítson. Hőtani szempontból a fűtőtest is hőcserélő berendezésnek számít.

Ezen felül a fűtésrendszer más feladatokat is ellát többek között megóvja az otthonunkat a különböző környezeti hatásoktól és segít annak állagát megőrizni.

Napjainkban többféle fűtésrendszer közül is ki tudjuk választani a számunkra és az otthonunk számára is megfelelőt, amely fűtésrendszereket mi magunk is telepíthetünk.

Fűtés „történelem”

A legtöbb lakás tulajdonos, mint sok mindenben így a fűtés estében is szeret az egyszerűségre törekedni. Fűtési szezon kezdetekor bekapcsolja a fűtést, beállítja a termosztát a számára ideális hőfokra és élvezi az otthona kellemes melegét. Az éves rendszeres karbantartás és az esetleges kisebb alkalmi javításokat leszámít nem szeretne a fűtés rendszer foglalkozni és szerencsére ma már nem is kell. Viszont nem volt ez mindig így és bizony voltak időszakok a fűtés történelmében amikor igen is kihívást jelentett az otthon melegének biztosítása.

Kezdetekben…

Az őstörténetben az otthon fűtése egyszerű, ugyanakkor nagyon munkaigényes és piszkos művelet volt. Mind emelet rendkívül egyszerű is, tüzet raktak a barlang közepén. A kutatók bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy az ember legalább 1,2 millió éve használja a tüzet fűtésre és főzésre. Kifejezetten tűzhellyel rendelkező épületek legalább 45 ezer évre nyúlnak vissza viszont a 14. században a kémények megjelenésével a fűtéssel és tűzhellyel rendelkező házak száma tovább nőt.
A fűtés történelmében az egy újabb fordulatot jelentett Benjamin Franklin – Az Egyesült Államok egyik alapító atyja – találmánya a Franklin-kályha. Ez a kályha egy szemből nyitott öntött vas kályha volt. A belső terelőlapok kialakításával a kályha belsőteriben terelte a forró füstöt ezzel növelve a fűtés hatásfokát és biztonságosabbá téve az otthonunk fűtését.

Hőleadók - kondenzációs gázkazán, hőszivattyú -fűtés

A szén uralkodása

Az idő előrehaladtával az emberek fokozatosan áttértek a kandallókról a kályhákra. A fő tüzelőanyag a fa volt, amelyhez viszonylag könnyen hozzá lehetett jutni. Az 1800-a évek végétől azonban a tendencia megfordult és a szén lett az elsődleges tüzelőanyag forrás majd szép lassan megjelent az olaj illetve a gáz mint tüzelőanyag forrás.

Napjainkban: Határtalan lehetőségek

A XXI. század lakás tulajdonosai szinte korlátlan fűtés lehetőségek közül tudnak választani az igényeinek megfelelően. Ugyanúgy elérhető a fával, gázzal való fűtés is mint a villanyfűtés vagy solar és hőszivattyús fűtés rendszerek is. Napjaink intelligens vezérlés rendszerei gondoskodnak arról, hogy a fűtés a lehető legoptimálisabb és energia takarékosabb legyen számunkra. A mai kor fűtéstechnológiájának köszönhetően megfelelő szakmai támogatással mi magunk is tudjuk telepíteni ezeket a rendszereket.

Fűtésrendszer működése

Amikor egy központi fűtésrendszer működésére gondolunk, akkor egy kazánra, folyamatosan áramló meleg vízre és csövekre, radiátorokra illetve padlófűtésre gondolunk. Azonban a gyakorlatban sincs ez másképpen, de azért ennél egy kicsit összetettebb egy központi fűtésrendszer.

Működési elvét tekintve a fűtésrendszer három fő egysége a hőtermelő, hőszállító, hőleadó elemek. természetesen fűtésrendszerhez tartoznak egyéb kiegészítő, vezérlő és biztonsági elemek is.

A modern központi fűtés esetében a hőtermelő egység lehet egy kondenzációs gázkazán, hőszivattyú vagy akár egy solar rendszer is. Nekik a feladatuk a fűtési meleg víz előállítása illetve annak folyamatos biztosítása, az általunk megadott hőmérsékleti szintnek megfelelően.
A fűtésrendszeren belül a hőszállítók csoportjába tartoznak a vezetékek, amelyek a hőtermelőnél (kondenzációs gázkazán, hőszivattyú, solar) indulnak és szállítják a fűtési meleg vizet a hőleadó egységekhez. A fűtési meleg víz szállítása történhet gravitációs elven, viszont a mai korszerű központi fűtésrendszerek esetében már keringtető szivattyú segítségével teszik hatékonyabbá a fűtési meleg víz szállítását.
A fűtésrendszer utolsó eleme a hőleadó, ami lehet radiátor, padlófűtés vagy a kettő együtt illetve léteznek egyéb hőleadó egységek is.

Központi fűtés rendszer felépítése

Fűtésrendszer hőleadás fajtái

Az emberek szempontjából a fűtés élvezeti részét a hőleadó egységek, radiátorok, padlófűtés adja és rajtuk keresztül kerülünk közvetlen kapcsolatban a fűtés “eredményével” a meleggel. Érdemes megnéznünk azt, hogy ezek a hőleadó egységek milyen módon, elven képesek leadni a meleget, hiszen komfort szempontból ez is fontos lehet.

Konvekció (hőáramlás)

Konvekciós áramlás (hőáramlás) alatt a fűtőtestben lévő folyadék hőt felvevő részecskéinek áramlását értjük. Hőáramlás során az anyag elmozdul a melegebb tartományból a hidegebb terület felé. Az áramlást nem külső erő (ventilátor, szivattyú) hozza létre hanem a folyadék részecskéinek hőmérséklet értékei lokálisan különböznek, más a hőmérsékletük. A felmelegedett víz sűrűsége kisebb lesz így az elkezd felfelé szállni és helyét a lesüllyedő nagyobb sűrűségű, hidegebb víz foglalja el. Ez a folyamat az ami ismétlődik és ami az áramlást előidézi. Fűtés tekintetében ez a jelenség a radiátoros fűtéseknél játszódik le.

Sugárzás (hősugárzás)

A hősugárzás során a meleg testek elektromágneses hullám formájában energiát sugároznak ki, amelyet a hidegebb testek részben, illetve teljesen elnyelnek és ezzel együtt fel is melegednek. A fűtés hőleadás típusai közül a hősugárzásnak a terjedéshez nincs szüksége közegre. A konvekciós (hőáramlás) fűtés esetén a levegőt melegítjük fel és az így fel melegített levegő adja át a hőt a helységben található tárgyaknak, bútoroknak. Hősugárzás esetén viszont a levegőt nem, csak közvetlenül az embereket, tárgyakat melegíti fel.

Fűtés típusok hőáramlás és sugárzás arányai

 

Fűtésrendszer elemei

A fűtést, mint rendszert érdemes elemként is megnézni megnézni, mert így átfogó képet kapunk és megismerhetjük az egyes részegségek típusait, előnyeit, hátrányait. A fűtésrendszer elemi többek között a hőtermelő egységek, mint a kondenzációs gázkazán, hőszivattyú vagy a solar rendszerek. Szintén a fűtésrendszer elemi közé tartoznak a radiátorok vagy a padlófűtés, de nem szabad megfeledkezni a segédberendezésekről sem, mint szivattyúk, csövek, fittingek, hiszen a fűtés részei ezek az alakrészek is.

Fűtés-padlófűtés-radiátor

Hőtermelők

A mai modern központi fűtésrendszerekben a hőtermelés illetve adott esetben a használati meleg víz előállítást kondenzációs gázkazán, hőszivattyú vagy solar rendszerek végzik. Bizonyos esetekben ezeknek a kombinációját is telepíthetjük szereld magad kivitelben is.

 

Fűtőtestek

Fűtésrendszer tervezésekor mindig felmerül a kérdés, hogy radiátor vagy padlófűtés esetleg mind kettő legyen az otthonukban. A mai modern fűtésrendszerek esetében egyértelműen padlófűtést érdemes használni. Mind a radiátor, mind a padlófűtés alkalmazható kondenzációs gázkazánnal vagy hőszivattyúval történő fűtés esetén is.

Minden esetben a felületfűtés a megfelelő választás, mert alacsony költségen, minimális karbantartással, hasznos alapterület felhasználása nélkül nyújt maximális komfortérzetet.

Nézzük meg most ezeket részletesebben!

 

Radiátor

 

A hő nagy része hőátadással kerül be a helyiségbe, a levegő felfelé áramlásával. A radiátorok közvetlen közelében lévő területek erősen fűtöttek, míg a helyiségben távolabbi területek jelentősen kevésbé vagy egyáltalán nem fűtöttek, ezért a komfort alacsony, az energiafogyasztás pedig magas.

Mennyezet hűtés-fűtés

Főleg hűtésre érdemes használni, de fűtésre is alkalmazhatók. Egyenletes hőeloszlás és nagyon jó hőérzet jellemzi. Rugalmas alkalmazás: monolit betonfödémbe, vakolt mennyezetre vagy álmennyezeti födémnél is szerelhető. Magas hatékonyság, optimális helykihasználás.

Padlófűtés

 

Padlófűtés esetén a helyiség hőeloszlása rendkívül egyenletes. Padlóval hűteni műszakilag lehetséges, de csak olyan helyen ajánlott, ahol cipőben tartózkodnak. A padlófűtés magas hatékonyságú, extrém ritkán igényel karbantartást. Magas kényelem, optimalizált helykihasználás jellemzi, mivel láthatatlan, nem vesz el hasznos területet.

Falfűtés -hűtés

 

A rendszer fűtésre vagy hűtésre egyaránt használható. A hő egy része felfelé áramlik. Közepes hatékonyság, közepes kényelem. Alkalmazás acél, gipszkarton szerkezetbe szerelhető panelekkel vagy vakolt rendszerrel lehetséges. Falfűtés alkalmazása esetén a falra nem lehet polcokat vagy szekrényeket szerelni.

Radiátor

Radiátor és radiátor közötti különbséget első ránézésre nehéz megállapítani, pedig működés hatékonyságának szempontjából számos különbségek lehetnek. Gyártás technológia, felhasznált anyag minőség, festés tartósság, ár/érték aránya, csak néhány fontos paraméter, amiket célszerű figyelembe venni a radiátor választásakor.

Radiátor a környezetének konvekciós (hőáramlás) hőleadás útján adja át a hőenergiát a környezetének. A radiátor, aminek az anyag fém a vele közvetlen érintkezésben lévő levegő részecskéit melegít fel. A felmelegített levegő felszáll és felvett hőt átadják a helység távolabbi levegő részecskéinek, tárgyainak. A felszállt meleg levegő helyére pedig az alulról érkező hidegebb levegő áramlik és így egy levegő keringés indul el.

Radiátor működési elve

Radiátor teljesítménye

A radiátor egyik alap tényezője, amit a kiválasztásnál figyelembe kell vennünk az a teljesítmény. A radiátor teljesítménye határozza meg a hő-leadás érték és így teljes fűtésrendszer egyik legfontosabb paramétere is. Ebben az esetben is ügyeljünk arra, hogy ne legyen a radiátor teljesítménye, mérete a szükségesnél nagyobb vagy kisebb. A nagyobb teljesítményű és méretű radiátor sem anyagilag, sem pedig hely kihasználás szempontjából nem lesz megfelelő számunkra. Alacsony teljesítményű radiátor esetén pedig fázni fogunk. A radiátor méretezésben mindenképpen érdemes az Easykit szakembereinek a segítségét kérni és így elkerülhetjük az alul vagy túl méretezést.

Radiátor méretei

A fűtésrendszer tervezésekor vannak bizonyos sarok számok, amelyeket figyelembe kell vennünk és amikhez igazítanunk kell a fűtésrendszert. Ilyen sarok szám a rendelkezésünkre álló hely, ahová a radiátorokat feltudjuk szerelni. Legfontosabb paraméter a rendelkezésünkre álló magasság és szélesség adatai, de a radiátor mélysége is egy fontos adat, hiszen ez mondja meg, hogy mennyire áll el a faltól a fűtőtest.

Radiátor befoglaló méretei

Acéllemez radiátor

Radiátor gyártási anyagát tekintve a legáltalánosabb anyag az acéllemez, amelynek számos előnye mellett azért van pár hátránya is ilyen a korrózió állóság.
Az acéllemez radiátorok esetében célszerű figyelni, hogy mindig megfelelő magas legyen a víztartalom, mert ennek köszönhetően gyors lesz a felmelegedés és lassú a radiátor kihűlése, ami a fűtésrendszer hatékonyságát nagyban növeli. Az acéllemez radiátorok műszaki szempontból szinte azonosak. Ezek a radiátorok hidegen hengerelt acéllemezből készülnek az esetek többségében. A különbség az alapanyag minőségében, gyártástechnológiában illetve a festés minőségeben lehet és ezekről érdemes tájékozódnunk. Az acéllemez lemez radiátorok felülete általában kétféle eljárással festik. Ez lehet porfestéssel történő színterezés vagy galvanizálás (nikkel, króm). Hővezetőség szempontjából a porfestett acélradiátorok jobbak, mint krómozott vagy rozsdamentes acélradiátor társai.

Padlófűtés

Fűtés tekintetében a padlófűtés egy alacsony energiaigényű, olcsó ugyanakkor körszerű megoldás, ami megfelelő komfortérzetet is biztosít számunkra a hideg téli napokon.

Fontos megjegyezni, hogy padlófűtést nem csak az új építésű lakásba lehet telepíteni hanem felújításkor, fűtéskorszerütéskor is érdemes választani.

Telepítése egyszerű és gyors, amit mi magunk is megtudunk csinálni, megfelelő szakmai támogatással.

Mi a padlófűtés?

A padlófűtés működése és felépítése a fűtések közül a legegyszerűbbnek is mondható. Az aljzatbetonba meleg vizet keringtetünk egy szabályosan lefektetett csőhálózatban ezzel átmelegítve a burkolatot és vele együtt az otthonunkat is.
A padlófűtés telepítésének első lépése az alzat előkészítése, ami magában foglalja a szegélyszigetelés elhelyezését és a megfelelő aljzat elkészítését.
Következő lépésben az osztó- gyűjtök összeszerelését és telepítését kell elvégeznünk. Amikor ezzel meg vagyunk akkor kezdhetjük el a csövek feletetését a meglévő terv alapján. Végezetül a padlófűtésünk nyomás próbáját kell elvégeznünk és ha ez is sikeres volt akkor jöhet a burkolás.

 

 

 

 

 

Padlófűtés előnyei

  • Magasabb komfort érzet
    A padlófütés felépítésének köszönhetően magasabb komfort érzettet biztosít mint a többi fűtés típus. mindez köszönhetően annak, hogy a teljes padlófelületen keresztül történik a fűtés és ezért egyenletes hőmérséklet elosztást biztosít az egész lakásban.
  • Energiatakarékos
    A padlófütés alacsonyabb vízhőmérséklettel működik, mint másfajta fűtés típus és így kedvezőbb üzemeltetési költséget biztosít számunkra, úgy, hogy magas komfort érzettet biztosít.
  • Helytakarékos megoldás
    A fűtés rendszerek közül a padlófűtés egy a szem elöl elrejtett fűtés típus, ami nem veszi el tőlünk az értékes helyeket a lakásunkban. Esztétikai szempontból is előnyös megoldás a padlófűtés, mert nem töri meg az otthonunk stílusát egy oda nem illő fűtőtesttel.
  • Higénikus
    Radiátoros fűtés esetében a padlók hidegek és nedvesek maradhatnak, ami tökéletes táptalaja a poratkák és egyéb baktériumok számára.A padlófűtésnek köszönhetően a padló túl meleg és száraz lesz ahhoz, hogy megtudjanak telepedni.
  • Alacsony fűtés számla
    Padlófűtés a fűtés típusok közül a leggazdaságosabb megoldás a legyen az kondenzációs gázkazán vagy hőszivattyús fűtés. Azonos méretű lakás fűtés költségének a megtakarítása 15-25% is lehet, köszönhetően az alacsony fűtővíz hőmérsékletnek és az egyenletes hőeloszlásnak.

További részletes információkat itt találsz a padlófűtésről.

Segédberendezések

A fűtésrendszerünk megfelelő működéséhez nem elegendőek a fő rendszer elemek, mint kondenzációs gázkazán, radiátor és csövek. Ahhoz, hogy fűtés mint technikai, mint anyagi szempontból jól működjön szükségünk van segédberendezésekre. Ezek az eszközök könnyebbé és hatékonyabbá teszik a fűtésrendszer üzemeltetését.

Szivattyú

A keringtető szivattyú egy speciális típusú szivattyú, amely valamilyen közeg jelenesetben fűtési meleg víz keringtetésére szolgál ezzel biztosítva az egyenletes meleg víz eloszlást a fűtésrendszerünkben.
Köszönhetően annak, hogy a meleg víz amit áramoltatnia kell a szivattyúnak egy zárt fűtési rendszerben van így alacsony az energia fogyasztása.

A keringtető szivattyúk kompakt kivitelűek az egyszerű és gyors beépíthetőség miatt és elektromos árammal működnek.

Keringtető szivattyú szinte minden fűtés esetén célszerű beépíteni legyen az kondenzációs gázkazán, hőszivattyú vagy solar rendszer. Szintén alkalmazhatjuk radiátoros vagy padlófűtés esetén is.

Iszapleválasztó

A fűtés is egy olyan tevékenység ahol fontos a megelőzés illetve a rendszer tisztán tartása. Erre szolgál a fűtésrendszerbe beépíthető iszapleválasztó is a fűtés működése során kialakuló szennyeződéseket megszűri. A fűtésrendszerünkben számtalan szennyeződés található amely lehet homok vagy a hegesztésből származó fémrészecskék illetve akár szereléskor a rendszerbe kerülő teflonszalag is.

Az iszapleválasztó biztosítja számunkra a tiszta, szennyeződés mentes vizet a fűtésrendszerbe evvel megóvva annak elemeit. Ahhoz, hogy az iszap leválasztás a fűtésrendszerben sikeres legyen első lépésként csökkenteni kell a víz áramlási sebességét, majd mechanikus úton kiszűrni a szennyeződéskét. A legelterjedtebb iszapleválasztó típus a mágneses iszapleválasztó ami az otthoni fűtésrendszerbe telepíteni szoktak. Az iszapleválasztó telepítése a fűtési rendszerbe igen egyszerű, ezt mi magunk is megtudjuk csinálni.

Fűtesrendszer mágneses iszapleválasztó

Infrapanelek

Nagy divat manapság elektromos infrapaneleket vagy más elektromos fűtést telepíteni, amit indokol az alacsony beszerzési költsége és egyszerű, gyors telepítése. Az előnyök itt véget is értek sajnos. Bármilyen elektromos fűtés használata ugyanakkor 3,5-4,5-szer többe kerül, mint a padlófűtéshez kapcsolódó hőszivattyús rendszeré, vagyis a laksásfelújítás költségvetése szempontjából megtakarításnak tűnő megoldás a használatával hamar „vinni” kezdi a pénzt. Ez azt jelenti, hogy 3,5-4,5-szer annyi napelemet kell felszerelni a magas elektromos fogyasztás kompenzálására, de még ez sem igazán gyógyír a problémára, mert Magyarországon 2024-től a magánépületekből előállított napenergiának havi ára lesz az évszaknak megfelelően. Télen, amikor a legtöbbet kell fűteni és kevesebb a napfény, az energia drágább lesz, míg nyáron, amikor nincs szüksége fűtésre és sok a napsütés, az áram értéke alacsonyabb.

Aki infrapanel mellett teszi le a voksát, annak nem kell számolnia fűtőcsövekkel, ami viszont azt is jelenti egyben, hogy ha később mégis egy másik fűtési mód mellett dönt, akkor az új rendszert komplikáltabb és extrém költséges telepíteni. Egy lakásfelújítás vagy építkezés során ezért is kell alaposan megfontolni, hogy milyen fűtést szeretnénk, melyik a legjobb hosszú távon. Így magunkat kíméljük meg a későbbi extra kiadásoktól, a lakásunkat, házunkat pedig az értékvesztéstől.

Összegezve: nincs olyan napelemes rendszer, ami képes kompenzálni az infrapanelek, fűtőfólia, vagy más, Ohm-törvényre épülő elektromos fűtés elektromos fogyasztását. Márpedig ez az ökológiai lábnyom és a pénztárca szempontjából egyaránt fontos, legyen szó lakásfelújításról, vagy újonnan épült otthonunkról.

Pin It on Pinterest