+36702965820 info@easykit.hu

Azok, akik építkezés vagy felújítás előtt állnak biztos számos fűtési és hűtési lehetőséget felkutattak már, és fontolóra vették a hőszivattyút is, mint lehetséges fűtés és hűtés megoldást. Hőszivattyú alapismeretek nélkül sok olyan kérdés és kétely merülhet fel, amelyek elbizonytalanítanak és eltántoríthatnak a hőszivattyú választásától.

Az Easykit-nél bizonyos helyzetekben – általában felújítás során – mi magunk tanácsoljuk azt a pontenciális ügyfeleinknek, hogy ne hőszivattyút válasszanak – vagy legalábbis ne azt a típust amire ők elsőre gondoltak -, mert nekik nem az a megfelelő megoldás.  Az ilyen ügyfelek kérdéseiből, dilemmáiból, tévhiteiből gyűjtöttük össze a leggyakoribbakat kérdés-válasz formátumban.

Mi az a hőszivattyú, és hogyan működik?

Röviden megfogalmazva a hőszivattyú olyan fűtő / hűtő berendezés, ami az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, tehát a egyik irányba fűt, a másikba hűt. A hőszivattyú működéséről, típusairól bővebben – hőszivattyú alapismeretek – ebben a posztban olvashattatok.

Mik a hőszivattyús rendszer elemei?

A hőszivattyú kompresszorból, kondenzátorból, expanziós szelepből és párologtatóból áll, mellé pedig egy hőszivattyú puffertartályt illesztenek. 

Mekkora hőszivattyú kell? Jelenleg tervezési fázisban vagyunk és felmerült bennünk egy olyan kérdés, hogy a hőszivattyús rendszernek mekkora a helyigénye? Szükséges-e külön helységet terveztetnünk?

Azt bátran kijelenthetjük, hogy a hőszivattyú, és a hozzá tartozó rendszerelemek – puffertartály, használati melegvíz-tartály – nagyobb helyet (2-6 négyzetméter) foglalnak el, mint egy gázfűtés rendszer. A hőszivattyú alapismeretek egy másik fontos kérdése az, hogy hova helyezzük a rendszert. Érdemes egy külön gépészeti helyiségethelységet terveztetnünk neki, ügyelve arra, hogy a hőszivattyús rendszerhez hozzá lehessen férni egy esetleges hiba elhárítása esetén.

A hőszivattyú puffertartály – mekkora puffertartály kell?

A puffertartály beszerelése nem mindig szükséges, de segítségével növelhető a működési idő, véd a telepítési hiák ellen, és maximalizálható a napelemes rendszer kihasználtsága. A puffertartály mérete általában az ingatlan nagyságától függ. Egy átlagosnak mondható, 120 négyzetméteres ház esetén egy 1000 literes tároló elegendő.

Mennyibe kerül a hőszivattyú fűtés?

Természetesen erre nincs első jó válasz, mert ez sok mindentől függ. Milyen típusú hőszivattyút – levegő-víz, geotermikus – szeretnénk, meglévő vagy új fűtési rendszerhez kell hozzáilleszteni.  A költségeket befolyásolja az, hogy mekkora az ingatlan hőigénye, ami függ a ház méretétől, szigeteltségétől. Mindenképpen részletes egyeztetés szükséges az árajánlat adásához.

Mekkora teljesítményű hőszivattyú kell?

Erre a kérdésre ugyanaz igaz, mint az előzőre. Több összetevős és elsőre felelősséggel nem lehet pontos értéket mondani, tippelni persze lehet, és reménykedhetünk, hogy eltaláltuk, de mi inkább a biztosra megyünk és számolunk, csak utána választunk.

Hőszivattyúval vagy gázkazánnal éri meg jobban fűteni?

Abban az esetben, ha alacsony energiaigényű, jól szigetelt házról van szó, és közép  vagy hosszú távban gondolkodunk, akkor a hőszivattyú a leggazdaságosabb választás.

Egy levegő-víz hőszivattyú esetében ~40%, míg egy geotermikus hőszivattyú esetén akár ~60%-os üzemeltetési költséget is meg lehet takarítani egy gázkazánnal szemben. Mindezek mellett a hőszivattyúval fűteni és hűteni is lehet, illetve napelemmel kiegészítve akár 0 Ft is lehet a fűtésszámla.

Azt azért érdemes tudni, hogy egy gázkazánhoz képest magasabb a beruházási költség, de ezzel a plusz ráfordítással az ingatlan értéke növekszik és nem egy feleslegesen elköltött összeg lesz.

Mire figyeljek a hőszivattyú kiválasztásánál?

Leginkább arra, hogy megfelelő szakembert bízz meg ezzel a feladattal, mert megfelelő hőszivattyú alapismeret, mély gépészmérnöki tudás nélkül könnyen rossz irányba indulhatsz, amit a pénztárcád és a lakásod komfortja bánhat.

Ha egy dolgot kellene kiemelni, akkor az, hogy a hőszivattyú a leghidegebb külső hőmérséklet esetén – itthon ez -15 – 20°C körül van – is tisztán hőszivattyús üzemmódban ki tudja elégíteni a ház vagy lakás hőigényét, mindezt magas COP – jósági fokkal – tudja teljesíteni.

A hőszivattyú radiátorhoz is csatlakoztatható, vagy csak padlófűtéssel működik?

Új építésű hőszivattyús rendszereknél felületfűtést – padlófűtést, fal vagy mennyezet – javaslunk, mert ebben az esetben lesz a rendszer a leghatékonyabb és legkomfortosabb.  Meglévő radiátoros rendszer felújítása, korszerűsítése esetén is lehetséges a hőszivattyú használata, de csak az erre a feladatra megfelelő típus kiválasztása esetén.

A padlófűtés hány fokos vízzel működik? És a radiátor?

Az alapvető különbség a radiátor és padlófűtés között az, hogy amíg a padlófűtésnek elegendő a 25-35°C-os víz, addig a radiátornak 50-70°C-os meleg vízre van szüksége, amit nem minden hőszivattyú képes előállítani megfelelő hatásfokkal.

Azt hallottam, hogy hőszivattyúval hűteni is lehet. Ha ez igaz, akkor nincs szükségem klímára sem?

Igen, a hőszivattyúval a fűtés mellett hűteni is lehet, és még a használati melegvizet is elő tudja állítani. Jó energetikájú, jól szigetelt ház esetén a hőszivattyúval való hűtés teljes mértékben kiváltja a klímát, és megfelelően, de sokkal magasabb komfort szinten (nincs huzat) tudja lehűteni az épületet.

Többféle hőszivattyúról hallottam, de mi a pontos különbség a hőszivattyú típusok között között?

Igen, több típusú hőszivattyú – levegő-víz, geotermikus – létezik, melyek abban különböznek, hogy milyen közegből képesek kinyerni és milyen közegbe képesek leadni a fűtéshez vagy hűtéshez szükséges energiát.

Olvass róla részletesebben: Hőszívattyú – Így működik!

Levegő-víz hőszivattyú

Pro: Földrajzi adottságoktól függetlenül bárhova telepíthető és üzembe helyezhető, ahol van elektromos áramellátás. A telepítés nem jár plusz előkészületi munkákkal és költséggel, így a beruházás összege alacsony szinten maradhat. A megtérülési idő az alacsony telepítési költségeknek köszönhetően relatív rövid, és mindehhez egy jó, 3.5 – 4.2 COP érték is társul.

Kontra: Az általa előállított hő külső hőmérséklet függő. Szélsőséges időjárási viszonyok esetén plusz rásegítést igényelhet, ami csökkenti az üzemeltetési hatékonyságot, és növeli a költségeket.

Geotermikus – kutas, víz-víz – hőszivattyú

Pro: COP (hatékonyság, jósági tényező) érték itt a legmagasabb 5 – 7 között is lehet akár nagyon nagy hidegekben is, mivel a kútból nyert víz hőmérséklete nem függ az időjárástól. Nincs szükség alternatív fűtési megoldásokra, és jól tervezhető a hőnyereség mértéke, valamint az üzemeltetési költségek is. Gyakorlatilag ingyen lehet velük hűteni.

Kontra: A telepítést megelőzően sok előkészületet – kutak fúrása –, és ezzel együtt jelentős többlet költséget igényel. A víz elapadása esetén a hőszivattyú nem működik, márpedig ezeknek a rendszereknek nagy mennyiségű vízre van szükségük. (Naponta több m3.)

Geotermikus – talajszondás – hőszivattyú

Pro: Stabil, viszonylag magas COP érték, ami állandó 4-5 közötti értéket jelent, külső hőmérséklettől függetlenül. Kis helyigényű rendszer, és teljesen önállóan el tudja látni egy családi ház fűtési szükségletét, nyári időszakban a hűtés majdnem ingyenes lehet.

Kontra: A fúráshoz bányakapitánysági engedély szükséges, nagyon magas, a legmagasabb telepítési költség.

Hőszivattyúhoz milyen elektromos fűtés áram kedvezmények járnak?

A hőszivattyú alapismeret megszerzéséhez hozzátartozik az is, hogy tisztában legyünk az üzemeltetési költségek csökkentésének lehetőségeiről.

Országszerte kormányrendelet kötelezi az áramszolgáltatókat –  ELMŰ, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, E.ON –   a kedvezményes áram biztosítására hőszivattyú használata esetén. Több féle tarifa létezik – B GEO, H – amelyek különböző feltételek mellett különböző kedvezményeket biztosítanak. A tarifák pontos jellemzőiről bővebben itt olvashatsz.

B GEO TARIFA

Időszak:

Egész évben igényelhető.

Tarifa:

Vezérelt tarifa. Napi 20 órán keresztül biztosítja a hőszivattyú energiaellátását. A leállás időtartama max. 2 óra, két leállás között legalább 2 óra szolgáltatási időszakot biztosítanak.

Mérés:

Külön mért, vezérelt mérőberendezés.

Felhasználás:

Hőszivattyú energiaellátására alkalmazható.

Használati melegvíz:

A hőszivattyús rendszer a fűtés mellett a használati melegvíz készítését és a hűtést is ellátja, éves szinten kedvezőbb árat biztosít, mint a H tarifa.

H TARIFA

Időszak:

Október 15. – április 15. közötti időszakban vehető igénybe.

Tarifa:

Idényjellegű. Napi 24 órában folyamatos vételezést biztosít a téli időszakban (10.15.-04.15.). A nyári időszakban A1 árszabással kerül elszámolásra a fogyasztás.

Mérés:

Külön mért, kéttarifás mérőberendezés.

Felhasználás:

Hőszivattyú energiaellátására is alkalmazható.

Használati melegvíz:

Ha a hőszivattyút csak fűtésre használják, akkor a H tarifáról kedvezményesebb az üzemeltetése.

Abban az esetben, ha a háztartás hálózatra visszatápláló kismérővel rendelkezik – ad-vesz a mérőóra – akkor a fent felsorolt kedvezményes tarifákat nem lehet igénybe venni.

Minden esetben érdeklődni szükséges az áramszolgáltatóknál a kedvezményes lehetőségekről, és azok igénylésének feltételeiről.

Milyen karbantartást igényel egy hőszivattyús rendszer?

A karbantartás a hőszivattyú alapismeretek fontos része, hiszen egy nagy értékű beruházásról van szó, amit szeretnék hosszú ideig használni. Minden fűtési szezon előtt érdemes a rendszert átvizsgálni – ha úgy gondolod, ezt megteheted magad is, de hívhatsz szakembert is –, ellenőrizni pár dolgot. Többek között ki kell tisztítani a szűrőket és az iszapleválasztókat, ha nem automata a légtelenítő rendszer, akkor légteleníteni kell a vízköri rendszert, és ellenőrizni kell a keringető szivattyúkat is.

A hőszivattyút nem csak fűtésre, hanem melegvíz készítésére is szeretném használni. Hány fokos vizet tud készíteni a hőszivattyú?

A kérdés megválaszolása előtt kiegészítenénk azt annyival, hogy jó hatások mellett hány fokos vizet tud készíteni a hőszivattyú? A hőszivattyú alapismeretek alapján csak egy bizonyos hőmérsékletig – 42, 45°C – képes hatékonyan meleg vizet előállítani, de ez is függ attól, hogy mennyire alacsony a kinti hőmérséklet.  Fontos, hogy a hőszivattyú szinte mindig „hőszivattyú üzemmódban” készítse el a meleg vizet, és ne a kiegészítő fűtőbetét működjön. Ha a kiegészítő fűtőbetét készíti a melegvizet, akár egy villanybojler is elég lett volna, sokkal olcsóbban.

Mekkora a hőszivattyú teljesítménye és fogyasztása?

Természetesen ez is – mint szinte minden a hőszivattyú alapismeretekben –  típus- és teljesítményfüggő. Általánosságban azt lehet mondani, hogy 16kW teljesítményű hőszivattyúnak mindenképp 3X20 Amper szükséges, a 12kW lehet 3X16 Amper vagy 1X32 Amper, a 8kW pedig 1×20 Amper. A 6kW és a 4kW-nak elegendő az 1X16 Amper.

A hőszivattyú tud hűteni és fűteni, illetve meleg vizet készíteni, vagy legalább is mi ezt olvastuk. Ez úgy kell elképzelni, hogy egyszerre képes fűtéshez vizet készíteni, és a használati melegvizet is készíteni?

Igen, valóban képes a hőszivattyú mindhárom – fűtési melegvíz, használati meleg víz, hűtés és még medencefűtés – funkciót is ellátni, viszont egy időben csak egyet.

Alapértelmezett esetben a hőszivattyú működésekor a használati melegvíz készítése élvez előnyt, és először azt készíti el az erre szolgáló tárolóba. Amikor elkészült a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű használati melegvíz, akkor visszatér a fűtési melegvíz készítéséhez.

Ezt üzemelés közben – ha minden ideális – nem lehet érzékelni, mert egy folyamatos műveletről van szó.

Többek között ezért is fontos, hogy rendelkezzünk hőszivattyú alapismerettel, mert így tisztában leszünk a főbb működési folyamatokkal is.

Medencefűtés hőszivattyúval lehetséges-e?

A hőszivattyú medencéhez is ideális megoldás, mind kültéren, mind pedig beltéren.  A hőszivattyús medencefűtés magas hatásfokkal fűti fel a medencét akkor is, ha az időjárás borús. A hőszivattyú hosszú távú megoldást nyújt egy medence esetén.

Fúrt kutas hőszivattyú rendszerben gondolkozunk, mert már van egy fúrt kutunk, amit felhasználnák a hőszivattyúhoz. Milyen kút szükséges a hőszivattyúnak, mi az, amire figyelnünk kell a kútnál?

A kutas hőszivattyús rendszereknél a kút – nyerő és nyelő -, illetve a bennük lévő víz a legfontosabb. A víz mennyisége mellett – 1,1 – 3 köbméter/óra – fontos a víz minősége is, itt a homok és szilárd részecsketartalom az, ami problémákat okozhat. A kútfúrásnál érdemes a minőségre figyelnünk, és lehetőleg csak olyan személyt bízzunk meg ezzel a munkával, aki garanciát is vállal a fúrt kútra. Ez legalább olyan  fontos része a hőszivattyú alapismeretnek, mint maga a hőszivattyú!

Összefoglalás

Íme a hőszivattyú alapismeretek legfontosabb részei: fontos a technológia, fontos a szakértelem, fontos a céges háttér, de a legfontosabb az, hogy tudjunk bízni abban, akitől vásárolunk legyen az hőszivattyú vagy bármilyen más gépészeti rendszer.

  1. Légy körültekintő, de ne bizalmatlan!
  2. Gyűjts be minden információt, amire úgy érzed, szükséged van, és tájékozódj több helyről is!
  3. Rendszerben gondolkodj, ne csak részmegoldásokban.

Mint ahogy az élet más területén, úgy az épületgépészetben is igaz, hogy embert, csapatot választunk, és nem feltétlenül egy márkát vagy technológiát. Ha további kérdésed maradt, keress minket, szívesen válaszolunk!

Pin It on Pinterest