Az entalpia hőcserélő a páravisszanyerés segítségével párásítja a levegőt, az Evap központi párásító viszont a vezetékes vizet használja. Mindkettő kompatibilis a hővisszanyerős szellőztető rendszerrel, mégsem mindegy, melyiket választjuk.
Ahhoz, hogy a címben feltett kérdésre válaszoljunk, érdemes tisztázni néhány alapvető kérdést. Újépítésű házakban, illetve jól szigetelt régebbi épületekben, ahol a nyílászárókat kicserélték, és tökéletesen zárnak, kulcsfontosságú a szellőztetés. Nem csak arról van szó, hogy friss levegőt kell bejuttatni az elhasznált helyett. A “túlságosan jól” záró nyílászárók miatt a nem kielégítő szellőztetés következtében az ideális 40-60%-nál magasabb lehet a relatív páratartalom.
A levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom segítségével számszerűsítjük. A relatív páratartalom megmutatja, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőzmennyiségnek, amit az adott hőmérsékletű levegő maximálisan fel tud venni.
A magas relatív páratartalom káros hatásai:
- a hideg felületeken páralecsapódás keletkezik, ez ideális közeg a különféle baktériumok és gombák, főleg a penész számára,
- a penész számos különféle szerves vegyületet bocsát ki a levegőbe, amelyek nagy része káros az emberi szervezetre, különösen a légzőrendszerre,
- a magas relatív páratartalom ideális az atkák, például a poratka számára
- a poratkák és a penészgombák allergén anyagokat bocsátanak ki, amelyek asztmát és szénanáthát okoznak.
Azonban a fordítottja talán még gyakoribb, amikor a belső tér levegőjének relatív páratartalma leesik, és a levegő kellemetlenül szárazzá válik. Ha a relatív páratartalom 40% alá csökken, annak továbbis komoly káros következményei vannak.
A túlságosan alacsony relatív páratartalom negatív következményei:
- a szem, a bőr és a nyálkahártyák kiszáradása, ellenállóképességük csökkenése, ezáltal megnövekedő fertőzésveszély,
- a testünkben keringő vér oxigénfelvevő képessége csökken,
- a bőr kiszáradása is bekövetkezhet, ami elősegíti az ekcéma és egyéb bőrproblémák kialakulását,
- a tartósan alacsony relatív páratartalom súlyosabb tüneteket is okozhat, például: fáradtságérzet, köhögés, orrdugulás, orrvérzés.
Miért van szükség hővisszanyerős szellőztető rendszerre?
Ezekre a problémákra a hagyományos (“manuális”) szellőztetés, vagyis az, hogy kinyitjuk az ablakot nem feltétlenül jelent megoldást. Hiszen nap közben, ha senki sincs otthon, vagy éjjel, alvás közben nem lehet szellőztetni. A hosszú ideig tartó szellőztetés pedig sem télen, sem nyáron nem ideális. Sőt, még fokozhatja is a problémákat, például amikor télen a kinti, túlságosan száraz levegőt beengedjük a lakótérbe a nyitott ablakokon át.
Az entalpia hőcserélő működése: a páravisszanyerés elve
Egy standard hőcserélős szellőztető azonban a páratartalom kérdésére önmagában nem jelent megoldást. A belső tér levegőjének páratartalmát ilyenkor egyedül az határozza meg, hogy a kintről beáramoltatott levegőnek mekkora a nedvességtartalma. Az entalpia hőcserélő viszont képes rá, hogy a téli időszakban a belső levegő páratartalmának egy részét kivonja. Majd ezt a beáramló friss levegőnek átadva párásítja azt.
Az entalpia hőcserélő tehát a közönséges hőcserélőkhöz képest rendelkezik páravisszanyerés funkcióval. Ez azt jelenti, hogy a berendezés először kivonja az elhasznált levegőből a kondenzvizet. Majd egy speciális, rendkívül vékony, membrántechnológiás műanyag lemezen keresztül átadja a kinyert kondenzvizet a beáramló friss levegőnek.
Hogyan működik az Evap központi párásító egység?
Az Evap központi párásító egységet speciális szűrőkkel is ellátták. A szűrők megakadályozzák, hogy a vezetékes vízből bármilyen szennyeződés bekerülhessen a szellőzőrendszerbe. Az Evap egység automatikusan tisztítja ezeket a szűrőket, a tisztításhoz használt víz pedig a csatornahálózatba kerül. Biztonsági visszacsapó szelepekkel is ellátták az Evapot, ezek meggátolják, hogy a készülékből víz áramolhasson vissza a vízvezeték-hálózatba.
Fontos szempontok az Evap központi párásító egység beszerelésekor
- Helyezze az Evap légnedvesítőt a légbevezető csőnél a lehető legközelebb a HRV egységhez. A minimális kanyar utáni távolság 150 mm.
- A telepítés során fontos, hogy elegendő szabad hely álljon rendelkezésre az Evap párásító számára. Az Evap kazetta cseréjekor mindig el kell forgatni a berendezést anélkül, hogy szétszerelésre lenne szükség. Ügyeljen rá, hogy az Evap párásítót tökéletesen vízszintesen kell felszerelni!
- A készülék alján tartson legalább 100 milliméter szabad helyet.
- Helyezze az Evap párásítót vízszintesen a légvezeték közé. A készülék párologtatójának vízszintes helyzetben kell elhelyezkednie, hogy garantálható legyen a keletkező víz megfelelő elvezetése.
- Használja az M8 menetes csatlakozóval ellátott konzolokat a készülék felhelyezéséhez.
- Csatlakoztassa a fekete 4 mm-es tömlőt a ¾ “-os adapterrel az épület vezetékes vízhálózatához.
- Ellenőrizze, hogy a víznyomás 1,5 bar és max. 3,5 bar között legyen.
A legfontosabb, hogy az Evap központi párásító egységet mindig tökéletesen vízszintes helyzetbe kell állítani. Az is lényeges, hogy az egység aljától számítva mindig legyen legalább 10 centiméternyi szabad hely.
Miután az Evapot összekapcsoltuk a szellőztetővel és a vízvezetékkel, és a telepítést befejeztük, bekapcsolás után az Evap párásító egység automatikusan elindít egy ellenőrző programot. A teszt során az ellenőrző lámpa 5 másodpercenként felvillan. Miután a teszt lefutott, ellenőrizzük, nincs-e szivárgás a vízellátó és a vízelvezető rendszerben. A víznyomás 1,5-3,5 bar között ideális – ezt is fontos ellenőrizni a beszerelés után. Ezt az ellenőrzést egy óra elteltével ismételjük meg. Ha nincs szivárgás, az Evap használatra kész.
Entalpia hőcserélő (páravisszanyerés) vs Evap központi párásító egység – előnyök és hátrányok
Az entalpia hőcserélő jellemzői:
- nem igényel külön karbantartást,
- a működéséhez nincs szükség vízre,
- az elhasznált levegő páratartalmának egy adott részét hasznosítja,
- a párásítás volumene, a levegő nedvességtartalma nem szabályozható,
- nem képes nedvesség előállítására, vagyis ha a benti levegő száraz, akkor nem tud kinyerni a párásításhoz szükséges, elegendő mennyiségű nedvességet,
- nyáron csökkenti a beáramló levegő páratartalmát,
- kivéve, ha a kinti levegő hőmérséklete alacsonyabb a bentinél, mert ilyenkor a beáramló levegő elkerüli az entalpia egységet, és a párátlanítás nem működik.
Az Evap központi párásító egység tulajdonságai:
- a szükséges vizet nem a levegőből, hanem a vezetékes vízből nyeri,
- a levegő páratartalma független bármilyen külső tényezőtől,
- tetszőlegesen szabályozható a párásításra használt víz mennyisége, vagyis a levegő páratartalma,
- évente egyszer karbantartást igényel.
Mivel a két készülék nagyjából egy árban van, más szempontokat érdemes figyelembe venni a döntésnél. Az entalpia hőcserélő előnye, hogy nem igényel karbantartást és nincs szükség vízre a működéséhez. Az Evapnál ugyan szükséges a karbantartartás, de költsége elhanyagolható a készülék bekerülési költségéhez viszonyítva. Arról nem is beszélve, hogy a szabályozható páratartalom bőven megéri ezt a többletköltséget.
Bár az Easykitnél mindkét berendezés elérhető, szakértő szemmel egyértelmű, hogy az Evap központi hőcserélő egység jobb választás. Ennek oka, hogy nagyjából azonos bekerülési költség mellett az Evap lehetőséget ad rá, hogy pontosan szabályozzuk a belső tér levegőjének páratartalmát. Az entalpia hőcserélő rendszer esetén a páravisszanyerés természetéből adódóan a páratartalmat nem befolyásolhatjuk, az teljes egészében a levegő páratartalmának függvénye.