+36702965820 info@easykit.hu

Kevesen tudják, hogy a hőszivattyú hűtésre is hatékonyan használható a fűtés mellett. Akár geotermikus, például talajszondás hőszivattyúról, akár levegő-víz hőszivattyúról vagy más típusról van szó, a split, inverteres és a mobilklíma is kiváltható vele. Ha pedig a költségeket nézed, akkor sem jársz rosszul egy ilyen megoldással – főleg ha beleszámolod, hogy a hőszivattyúval a lakás fűtését és a használati melegvíz készítését is megoldhatod.

A hőszivattyú működése

Induljunk a kályhától: mi a hőszivattyú definíciója? A hőszivattyú egy hűtő-fűtő rendszer, illetve berendezés, amely az egyik oldalon kivont hőt a másik oldalra juttatja el. Így nem csak fűtésre, de használati melegvíz készítésére sőt, még hűtésre is hatékonyan használható. 

A hőszivattyú különféle közegekből nyerheti az általa továbbított hőenergiát, ez lehet föld, levegő, talajvíz. Működéséhez emellett elektromos áram szükséges, ami akár napelemekkel is előállítható. Ilyenkor a berendezésnek gyakorlatilag nulla a károsanyag-kibocsátása.

A hőszivattyú működési elve

A hőszivattyú működése azon alapul, hogy minden, abszolút nulla foknál, vagyis -273 Celsius foknál magasabb hőmérsékletű testnek van belső energiája, amit egy nála hidegebb közegnek képes leadni. További fontos fizikai törvényszerűség a hőszivattyú működése szempontjából, hogy ha a gázokat összesűrítjük, felmelegszenek, hőt adnak le, ha kitágulnak, akkor pedig lehülnek, vagyis hőt vonnak el a környezetüktől.

A hőszivattyú működése ciklulsokra osztható

A ciklus elején a hőt szállító, közvetítő anyag (ez általában speciális gázok elegye) hidegebb, mint annak a közegnek (például talajnak, talajvíznek, vagy a külső levegőnek) a hőmérséklete, ahonnan az elszállításra kerülő energiát nyeri. Ráadásul mesterségesen nagy nyomás alá van helyezve, így folyékony halmazállapotú. Ez a hideg folyadék érintkezik az adott, nála melegebb közeggel, és felveszi annak hőjét.

Az első ciklusban ez az összesűrített, hideg folyadék felveszi az adott közeg (talaj, levegő) hőjét. Eközben kitágul és gáz halmazállapotúvá alakul át, miközben a hőcserélőben párolgás kíséri a folyamatot. 

A második ciklusban egy kompresszor összesűríti a gázt, aminek így tovább emelkedik a hőmérséklete. 

Az harmadik ciklusban a gáz továbbítja a benne felhalmozódott hőt a lakás fűtési rendszerébe egy másik hőcserélő (a kondenzátor) segítségével. Ennek köszönhetően ismét folyadékká alakul, cseppfolyósodik (vagyis kondenzálódik). A folyamat közben keletkező kondenzációs hő is bekerül a fűtési rendszerbe. 

Az negyedik ciklus – az oldódás – során a folyékony hűtőközeg ismét bekerül a kinti levegőnél (vagy a talajnál) hidegebb rendszerbe, és a folyamat az első ciklussal ismét elindul.

A hőszivattyú típusai

  •  Levegő-víz hőszivattyú – a külső levegőből kivont hőt továbbítja és adja át a lakás fűtési rendszerében keringő víznek.
  • Víz-víz hőszivattyú – a fűtéshez szükséges hőt a talajvízből nyeri, a geotermikus hőszivattyúk közé tartozik.
  • Levegő-levegő hőszivattyú – a fűtéshez, illetve hűtéshez szükséges energiatöbbletet a külső levegőből nyeri, és a lakásban is a légtéren keresztül adja le (Működésüket tekintve a split klímák is ide tartoznak, hiszen minden split klíma levegő-levegő hőszivattyús klíma.)
  • Talajszondás hőszivattyú – más néven földszondás hőszivattyú, ami a talajból származó energia segítségével fűti fel a lakást. Ez is geotermikus hőszivattyú.

A hőszivattyúk működéséről és a különféle típusaikról itt olvashatsz bővebben

A hőszivattyú fűtés funkciója

A hőszivattyú legszélesebb körben használt működési módja. A mai modern berendezések akár -20 °C kinti hőmérséklet esetében is képesek 22-24 fokra fűteni a lakást. 

A hőszivattyú fűtő funkciójáról további részletes infókat találsz ide kattintva, illetve ezen az oldalunkon is. 

Használati melegvíz készítése

A hőszivattyú nem csak fűtéshez, hanem a tisztálkodáshoz használt vizet is felmelegítheti. Egy berendezés mindhárom itt felsorolt funkciót képes ellátni, sőt, még a medencefűtést is. Ezt azonban nem egy időben teszi, tehát egyszerre egy feladatot végez. A fűtési célú vízmelegítés folyamatosan történik, de emellett a használati melegvíz készítése prioritást élvez. Ez vonatkozik a hűtésre is.  

A hőszivattyú hűtés funkciója

A hőszivattyú működési elvéből következik, hogy fordtíva is működhet. A hőszivattyú hűtés esetén viszonylag hideg, 18-20 fokos vizet készít, ezt keringeti a lakásban. A hideg víz felveszi a hőt –  ilyenkor a lakásban nem hőt ad le, mint fűtés esetén, hanem hőt von el így hatékonyan csökkenti a lakás hőmérsékletét. Hogy mennyire hatékony a hőszivattyú fűtés/hűtés, az függ a lakás energetikai állapotától, például a szigetelésétől, légtömörségtől, hőhíd mentességtől valamint a fűtési rendszer típusától. Egy jól szigetelt, optimális energetikai paraméterekkel rendelkező épületnél, ahol padló-, födém- vagy falifűtés működik, a hőszivattyú  teljesen kiválthatja a klímát. A klíma állandó levegőbefújással tartja fenn a viszonylag alacsony hőmérsékletet, így olyan, mintha folyamatosan huzatban ülnél. A hőszivattyú hűtésnél a hűvös levegő a vízhűtésnek köszönhető, így jóval komfortosabb.

A hőszivattyú hűtés fajtái

Álmennyezeti fűtés-hűtés

Ez és a következő fűtési rendszer egyaránt a sugárzásos hőleadás elvén működő felületfűtések közé tartozik. Az álmennyezeti fűtő-hűtő rendszer olyan födémek esetében jelent praktikus megoldást, ahol a másik két lehetőség (monolit betonfödém csövezése, illetve a vakolatos rendszer) nem használható, vagy kevésbé hatékony lenne. 

Az előregyártott fűtőpaneleket az álmennyezet tartószerkezetébe integrálva szerelik fel. Az álmennyezeti felületfűtés (a többi felületfűtéshez hasonlóan) jóval hatékonyabb, mint a konvekciós fűtőrendszerek, például a radiátorok. Ez azt jelenti, hogy a fűtés során például a padlófűtés esetében a víz 25-35 fokos hőmérséklete is elegendő. Radiátorok esetén viszont 50-70 fokra kell felmelegíteni a bennük keringő vizet. Ez persze a fordított esetre, a hőszivattyú hűtésre is igaz. Tehát hasonló nagyságrendek, arányok jellemzőek a lakás hűtése során az álmennyezeti, mennyezeti vagy fali, illetve a radiátoros fűtő-hűtő rendszerek viszonylatában is.

Monolit betonfödém csövezése

A monolit betonfödémmel rendelkező épületek esetében legjobb a fűtő-hűtő rendszert magába a födémbe telepíteni. A betonfödémbe ágyazott mennyezetfűtési rendszerek nagyobb középületek, irodaházak, társasházak esetében éppúgy ideális megoldást jelentenek, mint családi házaknál. A csövek pár centire futnak födémtől, a mennyezetet nem kell vakolni, csak glettelni. Ennek köszönhetően az ilyen fűtési rendszerek telepítése, szerelése egyszerű és viszonylag gyors. Ez a legolcsóbb, leggyorsabban kivitelezhető, és leghatékonyabb megoldás, és hűtés mellett természetesen fűteni is lehet vele.

Vakolatos fűtési, illetve hűtési rendszer

Ebben az esetben a vakolatba épített csövekkel hűtjük (vagy fűtjük) az adott helyiséget. Fűtés szempontjából érdemes padlófűtéssel kombinálni, mert így nő a hatékonysága. Hűtésnél pedig minél nagyobb felületen történik a lakás belső hőjének felvétele, annál hatékonyabb – ezért érdemes a fali és a mennyezeti rendszert kombinálni. A mennyezeti hűtési rendszer különösen praktikus, hiszen a keletkező hideg levegő lefelé áramlik. 

A falfűtést ugyanakkor nem javasoljuk, mert kevésbé hatékony. Illetve ha pár év múlva szeretnél egy képet rögzíteni a falra, fúrásnál könnyen lehet, hogy szökőkút lesz a nappalidból, mert átfúrod a csövet. 

Hőszivattyú hűtés vagy klíma? 

Sokféle szempontot és körülményt kell figyelembe venni, hogy a fenti kérdésre hiteles és pontos választ tudjunk adni. Meg kell vizsgálni a klíma árak és a hőszivattyú árak viszonyát, a bekerülési költségek mellett pedig az üzemeltetés költségeit is. 

Beszerzési költségek

Klímák

A split klímák ára 60.000 forint körül kezdődik és valahol 1 300 000 forintnál végződik (2019 téli adatok). Az inverteres klíma árak pedig 65 000 és kétmillió forint között szóródnak. Ehhez jön még a klímabeszerelés ára. Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a hőszivattyús hűtés a lakás egészét hűti, ezt a hatásfokot csak több – általában helyiségenként egy darab – klíma, illetve multi split klíma beszerelésével érhetjük el. Ez pedig milliós nagyságrendű kiadás.

Hőszivattyúk

A hőszivattyús rendszerek árai ennél jóval magasabbak, nagyjából 1-1,5 millió forint körül kezdődnek és csaknem 9 milliónál áll meg az áruk. Ugyanakkor 100.000 forint körül már megfelelő minőségű és tudású klímát vásárolhatunk, 2-3 millió forintból pedig ehhez hasonlóan kielégítő hőszivattyús fűtő-hűtő rendszert telepíthetünk a lakásba. Utóbbi esetében azonban érdemes számításba venni, hogy hatékonyságát rontja a radiátoros fűtés. Ezért, ha ilyen van az épületben, ajánlott fontolóra venni valamiféle felületfűtés, például mennyezeti vagy padlófűtés beszerelését is.  

Természetesen nagyon sok olyan részlet van, ami befolyásolja, hogy az adott épületbe, lakásba melyik klíma, illetve hőszivattyús megoldás az optimális. Az adott épület, lakás paraméterei lefelé és felfelé is módosíthatják a számokat. Ezzel együtt megállapítható, hogy a bekerülési költségek tekintetében jókora árelőnye van a klímáknak a hőszivattyúkkal szemben.

Kazánok

Azt se felejtsük el, hogy a hőszivattyú nem csak hűtésre, de fűtésre is használható. Így érdemes megvizsgálni, milyen költsége van egy hagyományos, kazános, például cirkófűtéses rendszer kiépítésének. Ez persze ismét rengeteg mindentől függ, például hogy csak kazánt kell-e venni, vagy a radiátorok, konvektorok megvásárlása, illetve a padló- vagy mennyezeti fűtés kiépítése is szükséges. Családi házról, vagy társasházról van-e szó, milyen a kémény állapota – és így tovább.

A kondenzációs kazán árak 215 ezer forinttól indulnak és egészen 1 130 000 forintig terjednek. Ehhez persze még társul a beszerelés költsége, a gázterv elkészítésének díja, és opcionálisan az előző bekezdésben említett költségek. 

Összességében tehát az egyik oldalon ott van egy, a lakás majdnem minden helyiségét (a WC és a fürdő kivételével) hűtő klímarendszer, egy gázkazán, a hozzá kapcsolódó gázterv, esetleges kéményépítés, és persze a hozzá kapcsolódó fűtési rendszer költsége. Plusz egy villany- vagy gázbojler beszerzési ára, ami a fürdéshez, mosogatáshoz szükséges használati melegvizet állítja elő. (Ez utóbbira abban az esetben van szükség, ha a gázkazán nem rendelkezik azzal a funkcióval, hogy használati melegvizet állítson elő). 

 Míg a másik oldalon mindezzel szemben egy hőszivattyú, és a hozzá kapcsolódó fűtő-hűtő rendszer beszerzési ára áll szemben. Ezzel a rendszerrel a lakás nyári hűtését, téli fűtését és a használati melegvíz előállítását is teljes egészében kipipálhatod. Mindezt figyelembe véve, a hőszivattyús megoldás már nem is tűnik annyira drágnak – és akkor az üzemeltetési költségekről még nem is beszéltünk.

Üzemeltetési költségek

A klíma áramfogyasztása függ a időjárástól, a hűteni kívánt helyiség nagyságától, és a berendezés teljesítményétől, míg a kazán esetében a fűtött lakás méretén és a külső hőmérsékleten kívül az aktuális földgáztarifával kell számolni. Ehhez társulnak még a fűtéshez kapcsolódó berendezések, például a keringető szivattyú áramfogyasztása. Ha pedig a kazán nem képes használati melegvíz előállítására, akkor a villanybojler áramfogyasztását, illetve a gázbojler földgázfelhasználását is hozzá kell adni az üzemeltetési költségekhez.

Hőszivattyú esetén ehhez képest mindössze a berendezés kompresszorának és a fűtő-hűtő rendszer keringető szivattyújának az áramfogyasztásával kell számolni. Ez pedig jóval kevesebb, mint a klímák áramfogyasztása (ne feledjük, minden helyiségbe kell egy), illetve a kazán földgázfelhasználása. Arról nem is beszélve, hogy a hőszivattyús fűtés jóval hatékonyabb a hagyományosnál. A gázkazán 1 kW-nyi gáz elégetésével 1 kW hőenergiát szolgáltat (jóindulattal, mert van némi veszteség). Hőszivattyú esetén viszont 1 kW áram felhasználásával 4 kW fűtési energia keletkezik.

Kedvezményes áram kérhető a hőszivattyúhoz

Ráadásul ezt az áramfogyasztást kedvezményes tarifákkal számolhatod el. Az egyik lehetőség az egész évben érvényes B Geo tarifa, amely akkor éri meg igazán, ha a hőszivattyú a használati melegvizet is előállítja, illetve hűtésre is használod. 

A H tarifa október 15. és április 15. között vehető igénybe, és az olyan rendszereknél ideális, ahol a hőszivattyú csak a fűtési célú vizet melegíti fel. Fontos, hogy ha a háztartás olyan mérőórával van felszerelve, amely lehetőséget ad a felesleges áram visszatáplálására is a hálózatba, a kedvezményes tarifák nem vehetőek igénybe. Ilyen mérőórát akkor szerelnek fel, ha a háztartás napelemekkel rendelkezik. Ilyenkor külön mérik a napelemek által termelt és külön a ház által felhasznált villamos energiát, ami a hálózatról érkezik. A kettő különbségét kell kifizetni az áramszolgáltató felé év végén.

Napelemrendszer telepítése

További részletes információkat itt találsz a napelemekről.

Hőszivattyú megtérülés számítás

Mindezek alapján elmondható, hogy egy hőszivattyús rendszerrel még akkor is, ha csak fűtésre használod, jelentős összeget spórolhatsz. Egy jól szigetelt épület esetében egy levegő-víz hőszivattyúval akár 40%-ot, egy geotermikus hőszivattyúval pedig akár 60%-ot is megtakaríthatsz az üzemeltetési költségekből a kazánfűtéshez képest. 

Azt, hogy egy hőszivattyús rendszer mennyi idő alatt hozza vissza az árát, nagyon sok mindentől függ. Pontos időtartamot csak a konkrét körülmények, paraméterek és feltételek ismeretében lehet mondani. Ehhez figyelembe kell venni a hőszivattyús rendszer telepítésének, kiépítésének költségeit, a lakás vagy épület méreteit, hogy mennyire van szigetelve, szükséges-e felületi fűtési rendszer kiépítése, használati vizet is melegít a rendszer, vagy csak a fűtési célú vizet, hűtésre is használod-e a hőszívattyút, és így tovább. 

Pin It on Pinterest