fbpx
+36702965820 info@easykit.hu

Kevésbé ismert, hogy a fűtés mellett a hőszivattyú hűtésre is hatékonyan használható. Akár geotermikus, például talajszondás hőszivattyúról, akár levegő-víz hőszivattyúról vagy más típusról van szó, kiváltható vele a split, az inverteres és a mobilklíma is. Ha pedig a költségoldalát nézzük, végképp nem marad érv, hogy miért ne a hőszivattyú hűtést válaszd, különösen, ha figyelembe veszed azt is, hogy a hőszivattyú a lakás fűtését és a használati melegvizet is biztosítja.

Hűtés

A hűtési igény elsősorban tudatos építészeti tervezéssel csökkenthető. Jelentős szerepet játszik a nyári benapozottság miatti hőmennyiség lakásba jutásának elkerülése külső árnyékolással, amire a legjobb megoldást automata árnyékolók telepítése nyújtja. A túlmelegedés elkerülhető az energetikailag passzív épületeknél, máskülönben szükség van a belső tér gépi hűtésére.

A hőszivattyú működése

Mielőtt a hőszivattyús hűtést ismertetjük, induljunk onnan, hogy mi is az a hőszivattyú? A hőszivattyú egy olyan hűtő-fűtő rendszer, amely az egyik oldalon kivont hőt a másik oldalra juttatja, így nemcsak fűtésre, hanem használati melegvíz készítésére, sőt, még hűtésre is hatékonyan használható, bizonyos típusok egyszerre is tudják a hűtést és használati melegvíz készítést.

A hőszivattyú különféle közegekből nyerheti az általa továbbított hőenergiát: ez lehet föld (geotermikus hőszivattyú), levegő vagy talajvíz. Működéséhez szükség van elektromos áramra, ami akár napelemekkel is előállítható, ilyenkor a berendezésnek gyakorlatilag nulla a károsanyag-kibocsátása.

A hőszivattyú működési elve

A hőszivattyú működése azon alapul, hogy minden, abszolút nulla foknál, vagyis -273 °C magasabb hőmérsékletű testnek van belső energiája, amit egy nála hidegebb közegnek képes leadni. A hőszivattyú működése szempontjából fontos fizikai törvényszerűség az is, hogy ha a gázokat összesűrítjük, akkor felmelegszenek és hőt adnak le, ha pedig kitágulnak, akkor lehűlnek, vagyis hőt vonnak el a környezetüktől – utóbbi adja az alapját a hőszivattyús hűtésnek.

A hőszivattyú működése ciklusokra osztható

A ciklus elején a hőt szállító, közvetítő anyag (ez általában speciális gázok elegye) hidegebb, mint annak a közegnek (például talajnak, talajvíznek vagy a külső levegőnek) a hőmérséklete, ahonnan az elszállításra kerülő energiát nyeri. Ráadásul mivel nagy nyomás alatt van tartva, folyékony halmazállapotú. Ez a hideg folyadék érintkezik a nála melegebb közeggel, felvéve annak hőjét.

1. Az első ciklusban ez az összesűrített, hideg folyadék miközben felveszi az adott közeg (talaj, levegő) hőjét kitágul, és gázzá alakul, a hőcserélőben pedig párolgás kíséri a folyamatot.

2. A második ciklusban egy kompresszor összesűríti a gázt, aminek így tovább emelkedik a hőmérséklete.

3. A harmadik ciklusban a gáz egy másik hőcserélő (a kondenzátor) segítségével továbbítja a benne felhalmozódott hőt a lakás fűtési rendszerébe, aminek következtében ismét cseppfolyósodik, vagyis kondenzálódik. A folyamat közben keletkező kondenzációs hő is bekerül a fűtési rendszerbe.

4. Az negyedik ciklus, az oldódás során a folyékony hűtőközeg ismét bekerül a kinti levegőnél (vagy a talajnál) hidegebb rendszerbe, és a folyamat az első ciklussal újraindul.

A hőszivattyú típusai

  •  Levegő-víz hőszivattyú: a külső levegőből kivont hőt továbbítja és adja át a lakás fűtési rendszerében keringő víznek.
  • Víz-víz hőszivattyú: a fűtéshez szükséges hőt a talajvízből nyeri, a geotermikus hőszivattyúk közé tartozik.
  • Levegő-levegő hőszivattyú: a fűtéshez, illetve hűtéshez szükséges energiatöbbletet a külső levegőből nyeri, és a lakásban is a légtéren keresztül adja le (Működésüket tekintve a split klímák is ide tartoznak, hiszen a ma beszerezhető minden split klíma levegő-levegő hőszivattyús klíma.)
  • Talajszondás hőszivattyú: más néven földszondás hőszivattyú, ami a talajból származó energia segítségével fűti fel a lakást. Ez is geotermikus hőszivattyú.

A hőszivattyúk működéséről és a különféle típusairól itt olvashatsz bővebben

A hőszivattyú fűtés funkciója

A hőszivattyú legszélesebb körben használt működési módja a fűtés. A mai berendezések akár -20 °C kinti hőmérséklet mellett is fel tudják fűteni a lakást 22-26 °C-ra.

A hőszivattyú fűtő funkciójáról további részletes információkat találsz ide kattintva. 

Használati melegvíz készítése

A hőszivattyú nemcsak fűtéshez, hanem a tisztálkodáshoz szükséges vizet is felmelegítheti. Sőt, egy berendezés az itt felsorolt három funkció ellátása mellett még a medencét is fel tudja fűteni. Ezt azonban nem egy időben teszi, mert egyszerre egy feladat ellátására képes.  A használati melegvíz készítése prioritást élvez, a fűtési/hűtési célú víz készítése mellett.

A hőszivattyú hűtés funkciója

A hőszivattyú működési elvéből következik, hogy nemcsak fűteni, hanem fordítva, hűteni is lehet vele. A hőszivattyú hűtés esetén viszonylag hideg, 18-20 fokos vizet készít, ezt keringeti a lakásban. A hőszivattyú hűtésnél a hideg víz felveszi a hőt – ilyenkor a lakásban nem hőt ad le, mint fűtésnél, hanem hőt von el, hatékonyan csökkentve ezzel a lakás hőmérsékletét.

Hogy mennyire hatékony a hőszivattyú hűtés /fűtés, az függ a lakás energetikai állapotától, így a szigeteléstől, légtömörségtől, hőhíd-mentességtől, valamint a fűtési rendszer típusától. Egy jól szigetelt, optimális energetikai paraméterű épületnél, ahol padló-, födém- vagy falifűtés működik, a hőszivattyú hűtés teljesen kiválthatja a klímát.

A hőszivattyú hűtés fajtái

Mindegyik fűtés-hűtés rendszer, ami hatékonyan alkalmazható hőszivattyús rendszerekben, felületfűtés / hűtés. A hőszivattyú csatlakoztatható más hőleadókhoz is, pl. fan-coil-hoz, azonban a hatékonyság ebben az esetben lényegesen csökken, így ebben a cikkben csak a felületi hőleadókkal foglalkozunk.

Monolit betonfödém csövezése

A monolit betonfödémmel rendelkező épületek esetében a fűtő-hűtő rendszert legjobb magába a födémbe telepíteni. A betonfödémbe ágyazott mennyezetfűtési rendszerek nagyobb középületek, irodaházak, társasházak esetében éppúgy ideális megoldást jelentenek, mint családi házaknál.

A betonfödém legalsó síkjára fektetett panelek segítségével használjuk a mennyezetet fűtésre és hűtésre. Az előregyártott panelek a betonfödém alsó síkjára kerülnek. A csövek néhány centire futnak födémtől, a mennyezetet nem kell vakolni, csak glettelni. Ennek köszönhetően az ilyen fűtési rendszerek telepítése egyszerű és nagyon gyors. Ez a legolcsóbb, leggyorsabban kivitelezhető, és leghatékonyabb megoldás, és fűtés mellett természetesen hűteni is lehet vele.

 

  • Alkalmazás – monolit vasbetonba
  • Teljesítmény – magas fűtési-hűtési teljesítmény, akár 80 W/m2
  • Költség – kiemelkedő ár-érték arány, költséghatékony beruházás
  • Kivitelezés – gyors beépítés
  • Szabályozás – helyiségenként

Vakolt fűtési /hűtési rendszer

Ebben az esetben a vakolatba épített csövekkel hűtjük (vagy fűtjük) az adott helyiséget. Fűtésnél a hőérzet érdekében érdemes padlófűtéssel kombinálni. Hőszivattyú hűtésnél annál hatékonyabb a rendszer, minél nagyobb felületen történik a lakás belső hőjének felvétele – ezért érdemes kombinálni a fali és a mennyezeti rendszert. A mennyezet hűtés rendszer különösen praktikus, hiszen az így keletkező hideg levegő lefelé áramlik.

 

  • Flexibilis kialakítás – rendkívül rugalmasan kivitelezhető bármilyen formájú helyiségben
  • Megbízható alkalmazás – fal- vagy mennyezet hűtés-fűtési csőrendszer, speciális csőfésűben rögzítéssel telepítve.

Álmennyezeti fűtés-hűtés

Az álmennyezeti fűtő-hűtő rendszer olyan födémeknél jelent praktikus megoldást, ahol a másik két lehetőség (monolit betonfödém csövezése, illetve a vakolatos rendszer) nem alkalmazható.

Az előregyártott fűtőpaneleket az álmennyezet tartószerkezetébe integrálva szerelik fel. Az álmennyezeti felületfűtés (a többi felületfűtéshez hasonlóan) jóval hatékonyabb, mint a konvekciós fűtőrendszerek, mint amilyenek a radiátorok. Ez azt jelenti, hogy míg a padlófűtés esetében 25-35 fokos víz is elegendő, a radiátoroknál 50-70 fokra kell felmelegíteni a bennük keringő vizet. Ez persze a fordított esetre, a hőszivattyú hűtésre is igaz. Tehát hasonló nagyságrendek, arányok jellemzőek a lakás hűtése során az álmennyezeti, mennyezeti vagy fali, illetve a radiátoros fűtő-hűtő rendszerek összehasonlításában is.

  • Alkalmazás – gipszkarton álmenyezetbe vagy falba.
  • Teljesítmény – maximális hűtési teljesítmény 78 W/m2.
  • Költség – versenyképes beruházási költség. Rövid megtérülési idő.
  • Kivitelezés – csak függeszteni kell, sem rögzítést, sem szerszámot nem igényel.
  • Előnye – gyors felfűtést tesz lehetővé, nagyon gyors, tiszta kivitelezés.

 

Falfűtés -hűtés

A falfűtés-hűtés lehetséges ugyan azzal az álmennyezeti panelekkel, amit a gipszkartonos födémnél ismertettünk, vagy a vakolt rendszerű típus jöhet szóba. A fali rendszert gyengébb hatékonysága miatt nem javasoljuk, illetve ha később szeretnél egy képet rögzíteni, vagy egy polcot szerelni a falra, a cső átfúrásával könnyen szökőkutat „varázsolhatsz” a szobába, amit biztosan nem szeretnél.

 

Hőszivattyú hűtés vagy klíma? 

Sokféle szempontot és körülményt kell figyelembe venni, hogy a fenti kérdésre hiteles és pontos választ adhassunk. A legfontosabb kérdés mindig a komfort, hiszen hosszútávon ez határozza meg a rendszer értékét.  A komfort után meg kell vizsgálni a klímák és a hőszivattyús rendszerek árát, figyelembe kell venni a hőszivattyús hűtés és a klíma üzemeltetésének költségeit is.

Klíma vs. hőszivattyú

Ha otthonod hűtésére HVAC-rendszer mellett döntesz, akkor vagy hőszivattyú, vagy klíma végzi a munkát. Mindkét megoldás lényege, hogy a lakáson belülről a hőt a kültérre juttatja, így hűtve a lakásodat. Egy klíma és egy hőszivattyús rendszer kültéri egységét leginkább csak szakavatott szemmel nézve lehet megkülönböztetni, az átlagembernek sokkal inkább egyformának tűnnek. Ugyancsak elhanyagolható a különbség a működési, a hatékonysági, illetve az energiaköltségek között, ha a klímát és a levegő-levegő hőszivattyút hűtés üzemmódban vizsgáljuk.

A fűtési funkciónál azonban már kidomborodnak a különbségek. A kültéri egység tolatószelepének köszönhetően a hőszivattyú rendkívül hideg külső levegőből is képes elnyelni hőenergiát, és továbbítani a meleget a lakótérbe. Habár bizonyos szinten a klíma is használható fűtésre, a hőszivattyú hatékonysága sokkal jobb ebben az üzemmódban.

 

Hőszivattyús hűtés előnyei

A hőszivattyú és a klíma közötti különbségek akkor domborodnak ki leginkább a hűtésnél, amikor levegő-víz hőszivattyúról beszélünk. Miközben a klíma hideg levegőt fúj a szobába, a levegő-víz hőszivattyú a mennyezeti/fal vízvezeték által hűti a helyiséget, ami jelentős előnyt elent kényelem és egészség szempontjából egyaránt. A légkondicionáló berendezés állandó levegőbefújással tartja fenn a viszonylag alacsony hőmérsékletet, így olyan, mintha folyamatosan huzatban ülnél. A hőszivattyú hűtésnél a hűvös levegőt a vízhűtés biztosítja, ami ezért jóval komfortosabb.

Ráadásul a klíma által bevezetett száraz hideg levegő kiszáríthatja a nyálkahártyánkat, ezzel szemirritációt, az orrfolyást, torokfájást okozva. A hőszivattyú hűtéssel szemben további hátránya légkondicionálóknak, hogy – különösen nem megfelelő tisztítás mellett – koncentráltabb lehet a káros anyagok jelenléte a belső terekben, ami különböző fertőző betegségek mellett az allergiát is belobbanthatja.

Ezzel szemben a levegő-víz hőszivattyú úgy biztosít kiegyensúlyozott hűtéselosztást és egészséges levegőminőséget, hogy a rendszer nem igényel tisztítást vagy karbantartást. Teszi mindezt nagyon alacsony üzemeltetési költséggel, nagyobb teljesítménnyel és ideális költség-haszonnal, így érthető, hogy jelenleg miért a levegő-víz hőszivattyút tartják a legmodernebb megoldásnak a hűtésre.

 

Beszerzési költségek

Klímák

A split klímák ára 130.000 forint körül kezdődik és 1.300.000 forintnál végződik (2021 évi adatok).  és ehhez még számolnunk kell a beszerelés költségével is. Azt is figyelembe kell venni, hogy szemben a klímával, a hőszivattyús hűtés az egész lakást hűti, s ezt a tulajdonságát csak több – általában helyiségenként egy vagy több darab – klíma, illetve multi split klíma beszerelésével érhetjük csak el, ami pedig milliós nagyságrendű kiadás, esztétikailag nem túl előnyös, és komfortban is lényegesen gyengébb a felület hűtésnél a folyamatos huzat miatt.

Hőszivattyúk

A hőszivattyús rendszerek ára , nagyjából 1,5-2 millió forint körül kezdődik, és csaknem 9 milliónál áll meg. A hőszivattyú esetén számításba érdemes venni, hogy hatékonyságát rontja a radiátoros fűtés. Ha az épületben radiátorok találhatók, ajánlott fontolóra venni valamilyen felületfűtés, például mennyezet vagy padlófűtés beszerelését.

Természetesen nagyon sok olyan részlet van, ami befolyásolja, hogy az adott épületbe, lakásba melyik klíma, illetve hőszivattyús megoldás az optimális. Az ingatlanok paraméterei lefelé és felfelé is módosíthatják az árakat, de ezzel együtt is megállapítható, hogy a bekerülési költségek tekintetében, a teljes rendszer vonatkozásában a hőszivattyú sokkal jobb befektetés jelent.

A hőszivattyús csomagjaink árákról találsz ezen az oldalunkon.

Hűtőkalorifer

A kellemesen hűvös belső tér érdekében jó megoldás lehet a hűtőkalorifer, amelyet egy levegő-víz hőszivattyú és egy központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kombinációja mellett telepíthetünk.

A hűtokalorifer úgy mérsékli a hőérzetet a nyári kánikulában, hogy csökkenti a benti levegő páratartalmát és kis mértékben a hőmérsékletét is. A hőszivattyú által termelt hideg víz segítségével hűti le a levegőt, ami aztán a szellőztetőrendszeren keresztül oszlik el a lakásban.

Kazánok

Nagyon fontos kiemelni, hogy a hőszivattyú nem csak hűtésre, de fűtésre is használható, így érdemes megvizsgálni, mennyibe kerül egy hagyományos, kazános (például cirkófűtéses) rendszer kiépítése. Persze ez a költség ugyancsak számos összetevőtől függ, így például attól, hogy csak kazánt kell-e beszerezni, vagy a radiátorok megvásárlása, illetve a padló- vagy mennyezeti fűtés kiépítése is szükséges, családi házról, vagy társasházról van szó, milyen a kémény állapota stb.

A kondenzációs kazánok 280 ezer forinttól indulnak és mintegy 1,1 millió forintig terjednek. Ehhez persze még társul a beszerelés és a gázterv elkészítésének díja, valamint lehetőségként az előző bekezdésben említett költségek, ami a kazán áránál általában magasabb tételt tesz ki.

Összegezve tehát:

Az egyik oldalon ott van egy, a lakás majdnem minden helyiségét (a WC és a fürdő kivételével) hűtő klímarendszer, egy gázkazán, a hozzá kapcsolódó gázterv, esetleges kéményépítés, és persze a hozzá kapcsolódó fűtési rendszer költsége.

A mérleg másik serpenyőjében egy hőszivattyú, és a hozzá kapcsolódó fűtő-hűtő rendszer beszerzési árát találjuk. Ezzel a rendszerrel a lakás hűtését, fűtését és a használati melegvíz előállítását is teljes egészében kipipálhatod. Mindezt figyelembe véve, a hőszivattyús megoldás már nem is tűnik drágának, és akkor az üzemeltetési költségekről még nem is beszéltünk.

Üzemeltetési költségek

A klíma áramfogyasztása függ az időjárástól, a hűteni kívánt helyiség nagyságától és a berendezés teljesítményétől, míg a kazán esetében a fűtött lakás méretén és a külső hőmérsékleten kívül az aktuális földgáztarifával is számolni kell. Ehhez jönnek még a fűtéshez kapcsolódó berendezések, például a keringető szivattyú áramfogyasztása. Ha pedig a kazán nem állít elő melegvizet, akkor a villanybojler áramfogyasztását, vagy a gázbojler földgázfelhasználását is hozzá kell adni az üzemeltetési költségekhez.

Hőszivattyú esetén mindössze a berendezés kompresszorának és a fűtő-hűtő rendszer keringető szivattyújának az áramfogyasztásával kell számolni, ami jóval kevesebb, mint a klímák áramfogyasztása (ne feledjük, minden helyiségbe kell egy!), illetve a kazán földgázfelhasználása. Arról nem is beszélve, hogy a hőszivattyús fűtés jóval hatékonyabb a hagyományosnál. A gázkazán 1 kW-nyi gáz elégetésével kb. 0.94 kW hőenergiát szolgáltat (jóindulattal, mert általában kicsit több a veszteség). A hőszivattyú viszont 1 kW áram felhasználásával 4, de akár 5kW fűtési energiát állít elő.

Kedvezményes áram kérhető a hőszivattyúhoz

A hőszivattyú áramfogyasztását kedvezményes díjszabással számolhatod el. Az egyik lehetőség az egész évben érvényes B Geo tarifa, ami akkor éri meg igazán, ha a hőszivattyú használati melegvizet is biztosít és hűtésre is használod. A H tarifa október 15. és április 15. között vehető igénybe, és olyan rendszereknél ideális, ahol a hőszivattyú csak a fűtési célú vizet melegíti fel.

Fontos: a kedvezményes tarifák nem vehetőek igénybe olyan háztartásnál, amely olyan mérőórával van felszerelve, ami visszatáplálja a felesleges áramot a hálózatba. Ezt a fajta mérőórát akkor használják, ha a háztartás napelemekkel rendelkezik. Ilyenkor külön mérik a napelemek által termelt, illetve a ház által felhasznált, hálózatról érkező villamosenergiát. A különbözetet év végén kell kifizetni az áramszolgáltató felé.

Napelemrendszer telepítése

Napjainkban a napelem technológia olyan mértékű fejlődésen ment keresztül, hogy gyakorlatilag bármelyik családi házra vagy társasházra felszerelhető, és könnyen illeszthető a meglévő elektromos hálózathoz. Mind amellett, hogy a napelem segítségével biztosítani tudjuk otthonunk elektromos, illetve a hőszivattyús szükségletét a pluszban termelt energiát vissza tudjuk táplálni a meglévő villamos hálózatba.

További részletes információkat itt találsz a napelemekről.

Hőszivattyú megtérülés 

Összegezve elmondható, hogy egy hőszivattyús rendszerrel még akkor is jelentős összeget spórolhatsz, ha csak fűtésre használod. Jól szigetelt épületnél egy levegő-víz hőszivattyúval 40%-ot, egy geotermikus hőszivattyúval pedig akár 60%-ot is megtakaríthatsz az üzemeltetési költségekből, a kazánfűtéshez képest.

Hogy egy hőszivattyús rendszer mennyi idő alatt hozza vissza az árát, nagyon sok mindentől függ. Hozzávetőleges időtartamot csak a konkrét körülmények, paraméterek és feltételek ismeretében lehet mondani. Ehhez figyelembe kell venni a hőszivattyús rendszer telepítésének, kiépítésének költségeit, a lakás vagy épület méreteit, hogy mennyire van szigetelve, szükséges-e felületi fűtési rendszer kiépítése, használati vizet is melegít a rendszer, vagy csak a fűtési célú vizet, hűtésre is használod-e a hőszivattyút, és így tovább.

A havi szinten megspórolt összegekből álló megtérülésnél azonban a mostani, nagyon jó energetikájú épületek esetében sokkal fontosabb az értékállóság. Jól megfigyelhető, hogy a használt vagy új építésű ingatlanok piacán a hőszivattyús hűtéssel és fűtéssel rendelkező házak ára sokkal magasabb, mint egy gázkazános, klímázott épületé. A hőszivattyú megtérülése ilyen tekintetben azonnali, amit a közeljövőben várható épületenergetikai szigorítások tovább növelnek.

Pin It on Pinterest